Rédei Miklós díszelőadása az MTA BTK Filozófiai Intézetében

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja 2015-ös díszelőadására, amelyet

RÉDEI MIKLÓS

az Intézet idei tiszteletbeli vendégkutatója

"John von Neumann: episodes from his life and comments on his work"

címmel tart.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Jakobinus terem!)
Időpont: 2015. április 21. 16:00
A rendezvényt az előadó tiszteletére adott állófogadás követi.
Rédei Miklós önéletrajza és főbb publikációi ide kattintva olvashatók.

Abstract:
Quoting extensively from his correspondence and based on showing excerpts from video interviews of his colleagues, the talk recalls some episodes from John von Neumann's life, beginning with his early education in Budapest, Hungary, and ending with his last actions in Washington, U.S.A. Some general characteristic features of von Neumann's scientific work are pointed out, with more details on his views on quantum theory.

Varga Péter András Utrechtben

Varga Péter András az Utrecht University által szervezett "Philosophy as Science. A Key Idea of the 19th Century" című nemzetközi konferencián tart előadást "To Deny Scientific Knowledge in Order to Make Room for Philosophy as Science: The Ignorabimus Debate and its Influence on Brentano’s and Husserl’s Notions of Metaphysics" címmel.

Mire való a tudomány? - Prémium előadások a PPKE BTK és az MTA BTK Filozófiai Intézet társszervezésében

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara és az MTA BTK Filozófiai Intézet közös szervezésében induló előadássorozat első előadásai a következők lesznek:

2015. április 16. csütörtök, 18.00: Fehér M. István: Mire való a filozófia?

2015. április 23. csütörtök, 18.00: Marosi Ernő: Mire való a művészettudomány?

2015. május 7. csütörtök, 18.00: Lovász László: Mire való a matematika?

Az egyórás előadások utáni beszélgetéseket Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézetének igazgatója vezeti.

Az előadások helyszíne: PPKE BTK Sophianum, John Lukacs terem. 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.
A további részletek az előadássorozat plakátján találhatók.

Szemináriumsorozat: Mojca Küplen

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. április 14. 16:00

It is without a doubt characteristic for contemporary art scene that it can no longer be described as beautiful. Many writers and critics have thus turned to Kant’s notion of the sublime, in order to explain the aesthetic value of contemporary art works. Prima facie, this is not surprising considering how Kant explains the sublime, namely, as an experience of displeasure caused by the perceptual and imaginative incomprehensibility of the object, yet which we overcome by turning to the ideas of reason (such as ideas of freedom, morality, humanity etc.). Such an explanation of the sublime, as involving an element of perceptual and imaginative struggle, implicitly evokes the notion of ugliness. Also our experience of ugliness involves an element of frustration in grasping rich yet, chaotic and disintegrated structure of the object.
Yet, what is distinctive for the sublime, in comparison to ugliness, that the feeling of displeasure in the sublime is merely of a transitory nature. Namely, Kant claims that displeasure of the sublime reveals a subjective purposive relationship between imagination and reason, which results in the feeling of pleasure. Kant’s explanation of the sublime raises the question as to why it is the case that even though both sublime and ugly objects are disordered and ill-adapted to our cognitive abilities, producing thereby the feeling of displeasure, yet that we should after all feel pleasure in the former, while not in the latter?
Unfortunately, Kant does not offer an answer to this question. The same can be said about the contemporary discussions, which are primarily concerned with clarifying the distinction between the sublime and beauty, and little attention is given to Kant’s notion of the sublime in contrast to ugliness. This is not surprising considering that Kant does not discusses the notion of ugliness in his analysis of judgments of taste, even more; the concept of ugliness in Kant’s aesthetic is viewed by many as a seriously defective aesthetic notion. Contrary to such views I argue in this paper that a working concept of ugliness can be constructed from Kant’s analysis of the beautiful, and that even though the perceptual criteria of the sublime and ugliness appear to be similar, they are nevertheless theoretically and phenomenologically distinct aesthetic concepts. In addition, I apply my interpretation of the sublime to resolve certain issues that have been raised in accounting for the possibility of artistic sublimity.

Konferencia: Péter László és a magyar történeti alkotmányosság

Az MTA TK JTI (Interdiszciplináris jogi kutatások csoportja), valamint az MTA BTK FI (Gyakorlati filozófia és eszmetörténeti kutatócsoport) szervezésében kerül megrendezésre a

Péter László és a magyar történeti alkotmányosság című konferencia.

Szervezők:
Fekete Balázs és Hörcher Ferenc

Időpont: 2015 április 16. (csütörtök), 12:30
Helyszín: MTA TK JTI Tanácsterem (2. emelet)

A konferencia részletes programja itt olvasható.

Hauser Arnold tudás- és művészetszociológia szeminárium

A további részletek a rendezvény plakátján találhatók.

Szemináriumsorozat: Rafal Smoczynski

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. március 31. 14:00 

There is a literature demonstrating internal conflicts within the Polish post-accession migrant community in the UK, which have been explained mainly in terms of migrants’ stiff labour market competition. Without denying the relevance of this argument this presentation assumes that the explanation of the antagonisms affecting Polish migrant community should exceed the perspective of labour market competition alone and needs to acknowledge the role of Polish post-gentry habitus, which provides a repertoire of available discursive strategies used for interpreting antagonistic situations both in Poland and among Poles abroad. It will be argued that the post-gentry habitus can critically legitimise intergroup inequalities in status and symbolic power but also may impact the patterns of a migrant’s integration, linkage to social networks, access to different capital resources, and interactions with the indigenous population.

Szemináriumsorozat: Kis-Jakab Dóra

A Filozófiai Intézet szeretettel vár minden érdeklődőt

Kis-Jakab Dóra
Atomizmus vagy közösségelvűség? A rawlsi koncepció változása és a kommunitárius kritikák
című előadására.

Helyszín: 1014 Budapest, Országház utca 30.
Időpont: 2015. március 31. 16:00

John Rawls Az igazságosság elmélete című művében kifejtett politikafilozófiai koncepciójának egyik legtöbbet kritizált aspektusa az elméletből kirajzolódó személykoncepció. Kommunitárius bírálói, így Charles Taylor és Michael J. Sandel szerint a rawlsi elmélet egy határozottan körvonalazható személykoncepcióra épít. Az igazságosság elméletéből úgy tűnik, Rawls legalábbis gondolatkísérletként elképzelhetőnek tartotta azt, hogy az énről leválasszuk a közösség által meghatározott céljait, értékeit, tulajdonságait. Kommunitárius kritikusai ezzel szemben az egyén mély társadalmi beágyazottságával érveltek, a rawlsi énkoncepciót pedig atomistának és tévesnek tartották. Rawls későbbi műveiben határozottan visszautasította a közösségelvű bírálatokat, és hangsúlyozta, hogy tévedés az eredeti helyzetben egymással szerződő felek leírását az emberi természetről tett metafizikai vagy filozófiai antropológiai kijelentésekként értelmezni.
A rawlsi álláspont megértésében segíthetnek a korai, a fő mű előtt írt szövegek. Egyik első nagyobb lélegzetvételű, 1942-ben írt dolgozatában Rawls így nyilatkozik: „A közösség, úgy tűnik, magában foglalja a személyiség koncepcióját. Amennyiben nincs személyiségünk, nincsen közösségünk sem. Továbbá, ha nincsen közösségünk, nincsen személyiségünk. Az egyének annyiban válnak személyekké, amennyiben közösségben élnek.” Hogyan értelmezhető ez a későbbi vita fényében meglepő megállapítás? Az igazságosság elmélete előtt Rawls lett volna az első kommunitárius? Miért változtatta meg álláspontját, ha egyáltalán megváltoztatta azt? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ.