A további részletek a rendezvény plakátján találhatók.
Demeter Tamás 2015. június 29-én (18:15-ös kezdettel) a halle-wittenbergi Martin Luther Tudományegyetemen "Ideas, Impressions and Faculties: Hume's Anatomy of the Mind Revisited" címmel tart előadást.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Mester Béla
Autentikus hagyomány, tengelyidő, hagyományáram
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. június 30. 16:00
Hamvas Béla válságfilozófiájának alapvető eleme az autentikus hagyomány, avagy a hagyomány autentikus rekonstrukciójára tett, részletesen kidolgozott, ám természeténél fogva le nem zárható kísérlet, amely életművének nagyobb részét tölti ki. Hamvas hagyományfelfogása szervesen illeszkedik tágabb értelemben vett kora gondolkodásának néhány fontos vonulatába. A tradicionalista irányzatokkal való nyilvánvaló kapcsolata mellett ismert a párhuzam a heideggeri létfeledés gondolatával, maga az autentikus hagyomány rekonstrukciójának a programja interpretálható a létfeledés előtti emberi ősgondolkodás rekonstrukciós kísérleteként. Feltűnőbb, és az eddigi irodalomban kevésbé elemzett párhuzam, hogy Jaspers tengelyidő-fogalma jellemzően ugyanazokat a kulturális jelenségeket érinti, ugyanazokból indul ki, mint amelyekben Hamvas az emberiség első, eredendő válságát véli megragadni, és amelynek szövegemlékeiből az e válságot megelőző őstudást kívánja visszaállítani.
Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy Jan Assmann-nak a kulturális emlékezet szerkezetére vonatkozó, nagyhatású elmélete alapján megvizsgáljam, hogy mi lehet az a tengelyidő oly különböző szövegeit összekötő sajátosság, ami alkalmassá teszi azokat a Hamvas és Jaspers elméleteiben betöltött szerepre. Amellett érvelek, hogy e szövegek saját kultúrájuk egy-egy – Assmann kifejezésével – hagyományáramának végén, egy addig ismeretlen kanonizációs, és ezzel együtt járó homogenizációs igényre adott válaszként értelmezhetők, amely sajátosságuk figyelembe vétele nélkül nem lehet megközelíteni a tartalmukat sem. Az elemzés során figyelembe veszem a filozófiai szakfordítás és a filozófiatörténet-írás néhány olyan újabb módszertani eredményét, amelyek a Hamvasnak az őshagyományt megőrző szent szövegek kanonizációjára irányuló tevékenységében is fontos szövegeket érintenek; és amelyek az ókori kínai filozófia első, magyar műhelyben készült monografikus feldolgozása, illetve a Lun jü (Konfuciusz Beszélgetései és mondásai) legújabb magyar fordítása kapcsán merültek föl. Előadásomban hasznosítani igyekszem két, Hamvas életművének értelmezésére irányuló együttműködésben való részvételem tapasztalatait, melyek közül az egyik hazai, a másik nemzetközi.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Demeter M. Attila
Nacionalizmus és patriotizmus között. Báró Eötvös József a nemzetiségi kérdésről
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. június 23. 16:00
A XIX. század 50-es, 60-as éveiben Magyarországon a nemzetiségi kérdés egyik legismertebb szakértőjének báró Eötvös József számított. Odáig menően, hogy az 1868-as nemzetiségi törvény országgyűlési vitájában Eötvös ilyen irányú nézeteire még a nemzetiségi képviselők is hovatkoztak – igaz, néha hozzátéve azt is, hogy Eötvös láthatóan szembefordult a saját korábbi, jóval körültekintőbb állásponjával. 1868-ban Eötvös, aki miniszterként maga is részt vesz a vitában, egyértelműen azt az álláspontot képviseli, hogy a nemzetiségi kérdést a felekezeti kérdés analógiájára, az egyéni szabadság elvén haladva kell megoldani. Ahogyan a felekezeti kérdés megoldását a lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság intézményesítése jelentette, ugyanúgy a nemzetiségi kérdésnek is csak az egyéni szabadság széleskörű biztosítása jelenthetné a megoldását – elsősorban a nyelvhasználati jogok biztosítása révén. Ehhez képest az 50-es évek elején írt kétkötetes államtudományi munkájában, az Uralkodó eszmékben Eötvös valóban egy sokkal árnyaltabb és körültekintőbb álláspontot képvisel. Meggyőződése, hogy a nemzetiségi probléma oka a korban egyre elterjedtebbé váló nyelvi nacionalizmus, vagyis az a tény, hogy Magyarország nemzetiségei egyre inkább kezdték nemzeti hovatartozásukat nyelvi alapokon, úgymond „nyelvi nemzetiségként” megérteni. Ezért úgy gondolja, hogy a nemzetiségi probléma megnyugtató megoldása is csak akkor képzelhető el, ha sikerül a nemzeti önértelmezésnek ezt a formáját meghaladni. Ez egyébként jól illeszkedik műve alapvető programjába, hiszen annak célja éppen a kor uralkodó eszméinek, azaz a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméinek újraértelmezése volt. Előadásom első részében azokat a felismeréseket ismertetem, amelyeket Eötvös a korabeli nacionalizmus természetével és jövőjével kapcsolatosan fogalmaz meg műve első kötetében. A második részben viszont azt a konkrét modellt vázolom, amelytől Eötvös a nemzetiségi probléma megoldását reméli, s amelyet a műve második kötetében ír le részletesen. Közismert, hogy Eötvös az Uralkodó eszmékben korlátozott helyi önkormányzatot, úgymond „községi önkormányzatot” kínál a nemzetiségeknek. Álláspontom szerint viszont javaslatának jelentőségét, mögöttes logikáját csak akkor látjuk át, ha tekintettel vagyunk azokra a felismerésekre, amelyekre Eötvös saját korának nacionalizmusával kapcsolatosan jut, illetve műve alapintenciójára, az eszmék újraértelmezésének programjára.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete 2015. jún. 17-19-én nemzetközi konferenciát rendez a fenomenológiai filozófia történelméről és jelen helyzetéről a közép- és kelet-európai régióban. A konferencián 16 ország 65 előadója vesz részt.
A Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt Prof. Ruth Lorand (University of Haifa) június 16-án délután 16 órától tartandó, "Types of Disorder" című előadására.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Zuh Deodáth
Ismeretelmélet a művészettörténet hátterében. Gombrich és Panofsky episztemológiájának különbsége
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. június 9. 16:00
Ernst Gombrich Erwin Panofsky egyik leghevesebb kritikusa volt, miközben céljai kollégájával nagyban megegyeztek. Mindkét tudós törekedett a művészettörténet interdiszciplinaritására, a műalkotások keletkezésének mély, de mégsem totalizáló szociológiai szemléleltére, valamint arra, hogy a történet és elmélet egymást kiegészítő szerepét hangsúlyozzák. Különbségeik tehát másban ragadhatóak meg, éspedig az emberi megismerésről és tudásról alkotott filozófiai nézeteik eltérésében. Gombrich tudományelméleti és tudományfilozófiai műveltségének erősen popperiánus nézeteire támaszkodott, miközben Panofsky a kanti ismeretelmélet pozitív örökségét tekintette kiindulópontjának: különösen azt, amit itt kiegyensúlyozott, rétegzett ismeretelméletnek nevezek. Gombrich átvette Popper metodológiai individualizmusát, próbálkozás és tévedés (próba-szerencse, trial-and-error) módszerét, amelyek arra sarkallták, hogy kételkedjen a művészeti stílusok egyetemességében és egységében. Ezen túl pedig a dialektikus “világszellem” fenyegetését látta minden olyan vizsgálatban, amely a művészet tapasztalatára, a műalkotások befogadására korlátozta magát és konkrétan nem járt utána az egyes alkotások (Gombrichnál főleg: képek) létrehozásának, illetve az ebben részt vállaló konkrét jártasságoknak (skill) . Ebben az előadásban Gombrichot kvázi-tudományfilozófuskén
A vita során Fülöp Endre tanulmányát tárgyaljuk, és egy olyan politikaelmélet lehetőségeit vizsgáljuk, amely (többek között Michael Oakeshott nyomán) az érvelő vita helyett a civilizált társalgás eszményét helyezi az ideális politikáról való gondolkodás fókuszába.
Bevezető előadást tart: Fülöp Endre filozófus,
Vitaindítót tart: Mándi Tibor, politológus (MTA Politikatudományi Intézet).
A tárgyalandó szöveg a linkre kattintva elérhető.
A rendezvény időpontja: 2015. 06. 08. - 16:00
A rendezvény helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30., Pepita terem
A program az MTA Társadalomfilozófiai vitakörének eseménye.
További információk: tarsadalomfilozofiaivitako
115. oldal / 142