Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete és Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete által 2015. szeptember 29-én rendezett, XVI. Benedek pápa jogi gondolkodása című kerekasztal-beszélgetéséről készült videófelvétel itt tekinthető meg.
A beszélgetés résztvevői:
Fekete Balázs tudományos munkatárs, MTA TK JTI; egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK
Hörcher Ferenc igazgató, MTA BTK Filozófiai Intézet; egyetemi tanár, PPKE BTK
Szalai Ákos tudományos munkatárs, MTA TK JTI; egyetemi docens, PPKE JÁK
Szuromi Szabolcs intézetvezető egyetemi tanár; rektor, PPKE
A beszélgetést vezeti:
Jakab András igazgató, tudományos tanácsadó, MTA TK JTI
Az MTA BTK Filozófiai Intézetének fiatal kutatója, Tuboly Ádám nyerte el az idén tizenkettedik alkalommal odaítélt Cogito-díjat, melyet az ELTE BTK Filozófiai Intézete, a Magyar Filozófiai Társaság, valamint a L’Harmattan Kiadó közösen adományoz fiatal, saját kötettel még nem rendelkező filozófusok első monográfiájának megjelentetésére. Tuboly Ádám díjnyertes pályaműve Advocatus diaboli: Quine és a modális logika címmel 2016-ban jelenik meg a L’Harmattan Kiadó „Cogito könyvek” sorozatában.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem) Időpont: 2015. szeptember 29. 16:00
Az előadás a késői Heidegger filozófiáját, az úgynevezett léttörténeti gondolkodást (seinsgeschichtliches Denken) vizsgálja, arra tekintettel, hogy az elmúlt években megjelent gondolati naplói (Schwarze Hefte) fényében mennyiben kell újraértelmeznünk a léttörténeti gondolkodás helyét és jelentőségét Heideggernél. A naplókban ugyanis több olyan motívum megjelenik, melyek eddig egyáltalán nem, vagy alig voltak ismertek – elsősorban a léttörténet etnicista értelmezésére és a kereszténységgel, illetve azon belül különösen a katolicizmussal való helyenként éles vitára gondolhatunk. Eddig is világos volt, hogy a késői Heidegger Nyugat első alapítását a korai görög filozófusoknak tulajdonítja és szerinte a hosszú hanyatlás (létfelejtés) után Nyugat új alapításra szorul, melyet a filozófus másik kezdetnek nevez. A naplókban Heidegger az 1938-48 közötti időszakban a jelenkor történelmét egyre inkább valamiféle végidőként, a kiteljesedett létfelejtés, a machináció, a totális hatalomgyakorlás időszakaként ábrázolja, amelyben népek és különböző szellemi hatalmak küzdenek egymással. Heidegger történelemfilozófiai konstrukciója szempontjából külön figyelmet érdemel a kereszténységgel való szellemi küzdelme, illetve ezzel kapcsolatban az utolsó Isten rejtélyes fogalma. Az előadás e sokrétű és ingoványos tematika körvonalait szeretné felvázolni.
Szabó Gábor vezetésével új OTKA kutatócsoport indul a Filozófiai Intézetben. A projekt címe: A fizika metafizikai alapjai formális megközelítésben. A csoport célkitűzéseiről, rendezvényeiről és publikációiról a kutatócsoport honlapján tájékozódhatnak.
A Magyar Szociológiai Társaság, a Korunk Szerkesztősége és az MTA BTK Filozófiai Intézete meghívja Önt és minden érdeklődőt a Korunk „Az idegen” című számának magyarországi bemutatójára
Mi egy idegen? Ki lenne idegen? Van-e a mai világunkban aktuálisabb kérdés annál, hogy miként viszonyuljunk az idegenhez? Az idegenség mindannyiunk egzisztenciális állapota? A világban-benne-lét fundamentálontológiai meghatározottsága? Metafizikai állandóság? A másikhoz képest én is idegen lennék? Aki nem olyan, amilyen én vagyok, amilyennek lenni kell, az volna az idegen? Mi határozza meg az idegent? Az idegenség kulturális-civilizatorikus tényező? Vallási? Geográfiai? Nyelvi? Nemzeti-nemzetállami?És mi az idegennel a teendő? A mássággal szembeni tartózkodás, elutasítás és gyűlölet? Avagy a feltétel nélküli szeretet és befogadás? Az idegen voltaképpen felebarát vagy ellenség? Ki a "mi", a hozzánk tartozó, s mitől az? Szolgáltak-e tanulsággal az idegengyűlölet évszázados-évezredes tapasztalatai? A másikkal szembeni előítéletek és sztereotípiák antropológiai szükségszerűségek? Az univerzalisztikus tudat miként gondolkodik a másikról? S az univerzalisztikus vallási hagyomány, a monoteizmus hogyan látja az "egy Istenen kívülieket"? Asszimiláció vagy integráció? Az idegenség a modernitás szimptómája? Lehetséges-e valóságos párbeszéd más vallásokkal, más kultúrákkal? PC, tapintat, tolerancia, vagy tabusítás? Van-e határa a mássággal szembeni toleranciának? Van-e joga és van-e kötelessége az idegennek? Univerzálisak-e az emberi jogok? Minden másság tisztelendő? A Korunk kolozsvári folyóirat "Az idegen" c. legújabb, tematikus számát - magyarországi és erdélyi szerzők bevonásával - a fenti kérdéseknek szentelte. Messze nem azzal a szándékkal, hogy egyértelmű és megnyugtató válaszokat, útmutatásokat tegyenek közzé, hanem azért, hogy a közös gondolkodás felelősségével elindítsanak egy égetően fontos diskurzust.
A folyóiratot bemutatják: Erős Ferenc pszichológus Majtényi László alkotmányjogász Wessely Anna szociológus
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem - megközelítés kivételesen a Szociológiai Intézeten keresztül!) Időpont: 2015. szeptember 15. 16:00
Az előadás célja, hogy rekonstruálja Leibniz Specimen demonstrationum politicarum pro eligendo rege Polonorum (1669) című művének keletkezési körülményeit.
Johann Christian von Boineburg báró kinevezése Philipp Wilhelm von Neuburg pfalzi gróf követévé 1668 kora nyarán a devolúciós háború egy rövid ideig tartó együttállásának köszönhető, amikor Johann Philipp von Schönborn mainzi választó nem politizált sem Neuburg, sem pedig Brandenburg ellen. Friedrich Wilhelm brandenburgi választófejedelem mindenekelőtt Pomeránia és Litvánia nemesi köreiben akarta Boineburgot bevetni. E térségek képezték Neuburg kettős hátországát a kampány során, amely tényre Leibniz a „Georgius Ulicovius Lithuanus“ (azaz: Jerzy Ulikowski Litvániából) álnévvel is utalt.
Miután János Kázmér lemondása és ez által Boineburg küldetése is néhány hónapot késett, a báró az időt arra használta fel, hogy röpiratokkal előmozdítsa a pfalzi gróf ügyét. Ezek közé tartozott a Trutina variorum Regnipoloniae candidatorum, amelyre a lengyel alkancellár, chełmnói püspök, Andrzej Olszowski – Schönborn és Boineburg régi ismerőse az 1658-as császárválasztás idejéből – csattanós választ adott. Olszowski Censura candidatorum sceptri Polonici című műve, amely olvasóit a veszély eltúlzásával nyugtalanította, amelyet Neuburg megválasztása jelentene Lengyelország szuverenitására nézve, tökéletesen elérte célját a Mainzban operáló választási stáb félrevezetésével.
Az immár gyors egymásutánban sorjázó számos röpirat közül a Specimen Polonorum volt az, amely az Olszowski felvetette kérdéseket a legkövetkezetesebben végiggondolta. Lengyel nemesi fülek számára kevésbé kellemesen csengő választási ígéret nehezen képzelhető el Leibniz értekezésénél. Azt javasolta, hogy a Rzeczpospolita német gyámság alatt lábaljon ki kül- és belpolitikai válságából.