III. Magyar-Lengyel Workshop

Az MTA BTK Filozófiai Kutatóintézete szeretettel meghív vár minden érdeklődőt 2015 május 21-22-én (jövő hét csütörtök-péntek) a Budapest-Krakow Research Group on Probability, Causality and Determinism harmadik konferenciájára.

Előadást tartanak: Sam Fletcher, Gömöri Márton, Michał Tomasz Godziszewski, Gyenis Balázs, Hofer-Szabó Gábor, Huoranszki Ferenc, Molnár Attila, Bryan Roberts, Iñaki San Pedro, Slobodan Perović, Tomasz Placek, Leszek Wroński.

A konferencia weboldala a további részletekkel itt érhető el.

Hörcher Ferenc Lublinban és Varsóban

Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója előadást tart Lublinban, a II. János Pál Katolikus Egyetemen, az Elites - their past, now and future című konferencián, május 6-án, The Communist Destruction of the Middle Classes of Hungary - Is There a Way to Heal It? címmel. Ezt követően május 7-én és május 20-án Varsóban tanít, a Varsói Egyetem Humane Philosophy Project keretében, a Humane Philosophy and the Idea of the Tragic című előadássorozat részeként, Szophoklész Antigonéjáról és T.S. ELiot: Gyilkosság a katedrálisban című drámájáról beszél.

10. Filozófus Nyílt Napok

2015 május 8–9. között kerül sor a BBTE Magyar Filozófiai Intézetének szervezésében a 10. Filozófus Nyílt Napok-ra. A részletes program ide kattintva olvasható.

Szalai Miklós előadása

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Szalai Miklós (MTA BTK Történettudományi Intézet): Utópikus-e Marx szocializmus-képe?
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. május 12. 16:00

Absztrakt:
A marxi szocializmussal kapcsolatos történelmileg, politikai okokból kialakult félreértések korrigálása után a Marx szocializmusának megvalósíthatóságával kapcsolatos kérdésfeltevés leszűkíthető arra a kérdésre: modern, komplex és gyorsan változó gazdaságban megvalósítható-e a hatékony tervezés? A tervezés elleni, az emberi természetből, illetve a közgazdaság-tanból vett (hayeki) érvek végül is nem konkluzívak, illetve az információ technológiájának fejlődése meghaladta érvényességüket. Ezért a marxi szocializmus nem feltétlenül utópikus; azonban a modern társadalomban hiányzik az a társadalomszervező erő, amely megvalósíthatóságához szükséges lenne, mert a Marx által feltételezett szocialista irányú társadalomszervező mechanizmusok: a tőke koncentrációja és centralizációja, illetve a proletariátus növekvő homogenizálódása és kollektív tudatossága nem, illetve nem olyan mértékben működnek, ahogyan Marx várta.

Szemináriumsorozat: J. D. Mininger

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2015. május 11. 16:00

Abstract:
Contrary to the philosophical understanding of anxiety popularized by canonical figures such as Søren Kierkegaard and Martin Heidegger, which figures anxiety as a universal and perpetually given human condition, this lecture explores the possibility that anxiety as a philosophical concern is an historically and peculiarly modern preoccupation. The arc of the lecture pursues a kind of genealogy of the philosophical discourse of anxiety, beginning with Kierkegaard and Heidegger, and buoyed further by analysis of Michel Foucault’s lectures on the hermeneutics of the Subject, which implicate the essential historicity of anxiety (e.g. at what point did anxiety become a preoccupation of Western self-understanding?), and reflections by Paulo Virno on the changing nature of how the experience of anxiety is articulated today—publicly and socially as opposed to privately and inwardly.

Mire való a matematika?

2015. május 7-én, csütörtökön 18 órakor Lovász László matematikus, akadémikus,az MTA elnöke tart a fenti kérdésről előadást az MTA BTK Filozófiai Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Mire való a tudomány? című sorozatában, melyet Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója, a PPKE egyetemi tanára szervezett, a PPKE dékáni hivatala támogatásával. Korábban ugyanerre a kérdésre Fehér M. István felelt a filozófiával, valamint Marosi Ernő a művészettudománnyal kapcsolatban.

Az előadás helyszíne a PPKE BTK Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1. szám alatti épületében a második emeleti John Lukacs előadóterem.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Roland Poellinger előadása

A Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt Roland Poellinger (Munich Center for Mathematical Philosophy, LMU Munich) május 5-én délután 16 órától tartandó, "The Problem of Mental Causation in Non-Markovian Network Models" című előadására.

Abstract:
Listing The Non-Reductivist’s Troubles with Mental Causation (1993) Jaegwon Kim suggested that the only remaining alternatives are the eliminativist’s standpoint or plain denial of the mind’s causal powers if we want to uphold the closure of the physical and reject causal overdetermination at the same time. Nevertheless, explaining stock market trends by referring to investors’ fear of loss is a very familiar example of attributing reality to both domains and acknowledging the mind’s interaction with the world: “if you pick a physical event and trace its causal ancestry or posterity, you may run into mental events” (Kim 1993). In this talk I will use the formal framework of Bayes net causal models in an interventionist understanding (as devised, e.g., by Judea Pearl in Causality, 2000) to make the concept of causal influence precise. Investigating structurally similar cases of conflicting causal intuitions will motivate a non-Markovian, yet natural extension of the interventionist Bayes net framework, Causal Knowledge Patterns, in which our intuition that the mind makes a difference finds an expression.

Hörcher Ferenc kolozsvári vendégelőadásai

Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója idén is tart vendégelőadásokat a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetemen. Április 28-án 17 órától a Történettudományi Intézetben Eötvös József: A Kelet népe és a Pesti Hírlap címmel, majd 29-én a Filozófiai Intézetben Liberalizmus és kultúra viszonya Széchenyi és Eötvös gondolkodásában 1848 előtt, illetve a politológia szakon Szív és ész csatája, avagy populista vádak a Pesti hírlapról folytatott reformkori vitában címmel.