Péter László öröksége - konferencia

Péter László öröksége  
Konferencia  
 
az MTA TK JTI (Interdiszciplináris jogi kutatások csoportja) és  
az MTA BTK FI (Gyakorlati filozófia és eszmetörténeti kutatócsoport) szervezésében  
 
Időpont: 2016 február 16. kedd, 10.00-15.00
Helyszín: MTA TK JTI Tanácsterem (2. emelet)
 
A részletes programm itt érhető el.

Magyar tudósok, filozófusok, irodalmárok migrációi

Kedves Kollégák!

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket a

Magyar tudósok, filozófusok, irodalmárok migrációi

című kerekasztal beszélgetésre,

Neumer Katalin (1956-2015) kezdeményezésére és emlékére.

Résztvevők:
Frank Tibor (ELTE)
Széchenyi Ágnes (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)
Tímár Árpád (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)
Wessely Anna (ELTE)

A beszélgetést vezeti:
Hörcher Ferenc (MTA BTK Filozófiai Intézet)
Zuh Deodáth (MTA BTK Filozófiai Intézet)

Helyszín: 1014 Budapest, Országház u. 30. Pepita terem
Időpont: 2016. február 9., 16:00.

Varga Péter András publikációja

Varga Péter András "The Non-Existing Object Revisited: Meinong as the Link between Husserl and Russell?" című tanulmánya Mauro Antonelli és Marian David által szerkesztett Existence, Fiction, Assumption című tanulmánykötetben jelent meg, a De Gruyter kiadó gondozásában.

Varga Péter András Pozsonyban

Varga Péter András 2016. február 1-én a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének szemináriumsorozatán tart előadást "The Controversy Between Edmund Husserl and Andreas Voigt (1891-1893): Logic and the Aims of Philosophy" címmel.

Szemináriumsorozat: Kállay Géza

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Kállay Géza (ELTE, Anglisztika tanszék)
Perspektívák és a valóság Wittgenstein Tractatus-ában
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. február 2. 16:00

Az előadás a *Tracatatus*-ból rekonstruálható realitás-koncepciókat igyekszik értelmezni, tehát elsősorban a mű metafizikájával foglalkozik.

James Conant és Cora Diamond “elszánt” olvasataira (*resolute reading*) támaszkodva és a *Filozófiai vizsgálatok* 415. paragrafusát idézve a Tractatus 6.54-es bekezdésében három perspektíva ütközését mutatom be.

Amellett érvelek, hogy a konfliktus az emberi tudat működési modelljeként is értelmezhető, és maga a *Tractatus* a tudat működésének mintegy “lassított felvétele”. Azt próbálom bemutatni, hogy a harmadik személyű, “Ő” perspektívából tekintve a *Tractatus* minden mondata teljes értelemmel bír, az egyes szám, első személyű, “Én” perspektívából azonban teljesen értelmetlen, valóban “nonszensz”-szöveg. Ez a konfliktus, amely az egész művön végigvonul, a 6.54-ben éri el csúcspontját. A konfliktus elemzése lényeges szempontokat nyújthat valóság-értelmezésünk számára: a jelenségek tengerében melyeket vagyunk hajlandóak ténylegesen valóságosnak elfogadni és milyen mértékben?

Huoranszki Ferenc előadása

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt

Huoranszki Ferenc (CEU)
Fenomenalizmus és fizikai valóság

című előadására.

Az előadás helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30., Pepita terem
Az előadás időpontja: 2016. február 4. (csütörtök), 18 óra.

Absztrakt:

Az alapvető fizikai tulajdonságok diszpozícionálisak: erők, képességek, potencialitások.  De létezhetnek-e ilyen tulajdonságok az elmétől függetlenül? Tegyük fel, hogy csak olyan entitások létezhetnek, amelyek természete abszolút mértékben meghatározott, továbbá hogy a diszpozíciók, potencialitások természetét csak aktualizációjuk segítségével azonosíthatjuk. E feltevések mentén a fenomenalizmus mellett a következő érv fogalmazható meg: miután  egy diszpozíció természetét nem határozhatja meg egy másik körbenforgás nélkül, a fizikai tulajdonságok léte az azokat aktualizáló kvalitatív tulajdonságok lététől függ. Ez utóbbiakra azonban csak a mentális tulajdonságok szolgáltatnak példát, ezért a fizikai tulajdonságok léte a mentális tulajdonságok lététől függ.  

Az előadásban két tézis mellett fogok érvelni. (1) A kvalitatív változás se nem szükséges se nem elégséges feltétele egy diszpozíció aktualizációjának, ezért annak természetét a kvalitatív aktualizáció önmagában nem határozhatja meg. (2) A kvalitatív tulajdonságok természete is meghatározatlan: általában semmi sem támasztja alá, hogy a meghatározottság bármilyen értelemben feltétele lenne a létezésnek.

The Registers of Philosophy II.

CALL FOR PAPERS

The Registers of Philosophy II.

The second event of the conference series titled The Registers of Philosophy is going to feature a session with PhD students. The selection of the presenters in this session is going to be based on their applications.

The conference is going to take place in Budapest, at the Hungarian Academy of Sciences, on May 14, 2016. Keynote speaker: Jon Stewart.

PhD students are going to be hosted by the Doctoral School of Political Theory of the Pázmány Péter Catholic University. The Doctoral School is going to offer a seminar for the graduate participants about the same topic.

Application materials:

- Abstract (not longer than 400 words)
- Short CV
- List of publications

Please submit your application materials to until March 1, 2016.

We offer financial support for travel and accommodation for maximally 3 PhD students traveling from abroad up to 150 euros/person.

Description of the conference:

Bővebben …

Szemináriumsorozat: Szabó Máté

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Szabó Máté (Carnegie Mellon University, Pittsburgh)
Kalmár László: Egy érv a Church-tézis plauzibilitásával szemben
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. január 26. 16:00

Alonzo Church híres, An Unsolvable Problem of Elementary Number Theory (1936) című cikkében azonosította az effektív kiszámíthatóság intuitív fogalmát a rekurzív függvény matematikailag precíz fogalmával. Ez az úgynevezett Church (-Turing) tézis széles körben elfogadott a matematikusok között. A tézis ellen érvelő kevés cikk egyike Kalmár híres ám meglehetősen rövid Argument Against the Plausibility of Church's Thesis című írása 1959-bõl. Előadásom célja Kalmár érvének részletes bemutatása, melynek során a hiányzó részletek magyarázatánál Kalmár általános matematikafilozófiai nézeteire és az általa hasonló témákban írt magyar nyelvű cikkeire támaszkodom.