Szemináriumsorozat: Gángó Gábor

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Gángó Gábor
G. W. Leibniz lengyel királyválasztó röpirata a kampány és a diplomácia kontextusában
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem - megközelítés kivételesen a Szociológiai Intézeten keresztül!)
Időpont: 2015. szeptember 15. 16:00

Az előadás célja, hogy rekonstruálja Leibniz Specimen demonstrationum politicarum pro eligendo rege Polonorum (1669) című művének keletkezési körülményeit.

Johann Christian von Boineburg báró kinevezése Philipp Wilhelm von Neuburg pfalzi gróf követévé 1668 kora nyarán a devolúciós háború egy rövid ideig tartó együttállásának köszönhető, amikor Johann Philipp von Schönborn mainzi választó nem politizált sem Neuburg, sem pedig Brandenburg ellen. Friedrich Wilhelm brandenburgi választófejedelem mindenekelőtt Pomeránia és Litvánia nemesi köreiben akarta Boineburgot bevetni. E térségek képezték Neuburg kettős hátországát a kampány során, amely tényre Leibniz a „Georgius Ulicovius Lithuanus“ (azaz: Jerzy Ulikowski Litvániából) álnévvel is utalt.

Miután János Kázmér lemondása és ez által Boineburg küldetése is néhány hónapot késett, a báró az időt arra használta fel, hogy röpiratokkal előmozdítsa a pfalzi gróf ügyét. Ezek közé tartozott a Trutina variorum Regnipoloniae candidatorum, amelyre a lengyel alkancellár, chełmnói püspök, Andrzej Olszowski – Schönborn és Boineburg régi ismerőse az 1658-as császárválasztás idejéből – csattanós választ adott. Olszowski Censura candidatorum sceptri Polonici című műve, amely olvasóit a veszély eltúlzásával nyugtalanította, amelyet Neuburg megválasztása jelentene Lengyelország szuverenitására nézve, tökéletesen elérte célját a Mainzban operáló választási stáb félrevezetésével.

Az immár gyors egymásutánban sorjázó számos röpirat közül a Specimen Polonorum volt az, amely az Olszowski felvetette kérdéseket a legkövetkezetesebben végiggondolta. Lengyel nemesi fülek számára kevésbé kellemesen csengő választási ígéret nehezen képzelhető el Leibniz értekezésénél. Azt javasolta, hogy a Rzeczpospolita német gyámság alatt lábaljon ki kül- és belpolitikai válságából.

Physics Meets Philosophy: In Time

Az MTA BTK Filozófiai Intézet Fizika Filozófiája Kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt a

Physics Meets Philosophy: In Time

című interdiszciplináris workshopjára.

A workshop helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30. (Pepita terem)
A workshop időpontja: 2015. szeptember 16. (szerda)

A workshop weboldala a további részletekkel itt érhető el.

Hörcher Ferenc előadása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán

Hörcher Ferenc a Jogrendszerek közötti verseny című joggazdaságtani konferencián 2015. szeptember 4-én előadást tart "Kereskedelmi verseny és államok versenye. Hume, Smith és a kortárs realizmus diskurzusa" címmel.

Elhunyt Neumer Katalin

Az MTA BTK Filozófiai Intézetének gyászjelentése Neumer Katalin tudományos tanácsadó haláláról

Fájdalommal tudatjuk, hogy kollégánk, dr. Neumer Katalin tudományos tanácsadó, életének 58. évében váratlanul elhunyt.

Kiváló filozófiatörténész volt, a magyar és az osztrák filozófia történetéről szóló írásai mértékadónak számítanak. Számos jelentős művet publikált a 18-19. századi nyelvfilozófiáról, de érdeklődésének középpontjában egész életében Wittgenstein késői munkássága állt. Alapvető fontosságú, magyar és idegen nyelvű  monográfiák és tanulmányok megírásán túl, Wittgenstein műveinek gondos fordítására is talált időt. Bár elsősorban filozófusnak tekintette magát, gyakran tett kirándulást az irodalom, az irodalomtörténet és a tágabb értelemben vett kultúratudomány, különös tekintettel a filmművészet területére. Írásait az új szempontok kreatív alkalmazása mellett, mindenekelőtt a filológiai alaposság, fogalmi pontosság és a források teljeskörű számbavétele és elemzése  jellemezte. Fontos felismeréseket fogalmazott meg a bölcsészettudományok sajátosságáról, belső összefüggéseiről és a tudományok egészén belüli szerepéről.

Tudományszervezőként jelentős kutatási projektek vezetése, konferenciák és workshopok szervezése fűződik nevéhez. Sokat tett az osztrák és a magyar filozófiai kapcsolatok kialakításáért és elevenen tartásáért, a közép-európai filozófiai hagyomány sajátosságainak meghatározásáért és a regionális együttműködésért. Aktív szereplője volt a hazai filozófiai közéletnek, emellett számos fiatal kutatót nevelt és támogatott. Az MTA BTK Filozófiai Intézetének egyik meghatározó vezető kutatója volt.
Neumer Katalin idő előtti halálával nagy veszteség érte a magyar filozófiát.

Búcsúztatása 2015. szeptember 9-én 10:45-től lesz Újpesten, a Megyeri Temető 2-es ravatalozójában.
Az MTA, az MTA BTK, és az MTA BTK Filozófiai Intézetében dolgozó kollégái osztoznak a család gyászában.

Hauser Arnold tudás- és művészetszociológia szeminárium 2015

17:30 - Zárszó

Kovács Dávid Márk előadása

A Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt Kovács Dávid Márk (Cornell University) augusztus 10-én délután 16 órától tartandó, "Metaphysical Explanation and Expressive Power" című előadására.

Zuh Deodáth monográfiája

A L'Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg Zuh Deodáth "Edmund Husserl ismeretfilozófiája" című monográfiája.

A kötet fülszövegéből:
Az alábbi könyvet olyan olvasóknak ajánljuk, akik Edmund Husserl (1859-1938) filozófiájáról szeretnének átfogó képet kapni. Tézise szerint ez a filozófia egyszerre a megismerő képességek leírásával és a megismerés formáival foglalkozó ismeretelmélet, valamint egy erre vonatkozó metaelmélet, amely folyamatosan reflektál a megismerés tudássá válásának módozataira és egyben saját módszerére. Így pedig az elméletek, eszmerendszerek szintjén is képes az önszerveződésre. Ezt jelenti a címben foglalt ismeretfilozófia szó. Ugyanakkor könyvünk Husserl gondolkodásának fontos kérdéseit egy olyan szövegen keresztül tárgyalja, amely a magyar közönség előtt kevésbé ismert, de nézeteinek talán legtömörebb foglalatát nyújtja. Az 1929-es Formális és transzcendentális logikáról élete vége felé szerzője így nyilatkozott: "legérettebb munkám, csak éppen nagyon sűrű".

Demeter Tamás publikációja

Demeter Tamás "Before the Two Cultures: Merging the Canons of the History of Science and Philosophy" című tanulmánya a Metaphilosophy 46/3. (2015 júliusi) számában jelent meg.