Eörsi István József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító 2021. június 16-án ünnepelte volna 90. születésnapját. Az évforduló alkalmából életművéről egy emlékkonferencia keretében emlékeztek meg a családtagok mellett pályatársak és felkért előadók.
A konferenciát 2021. június 16-án a FUGA-ban tartották. A konferencián intézetünk fiatal kutatója, Szabados Bettina, Eörsi István Lukács Györgyhöz fűződő tanítványi kapcsolatáról tartott előadóst „Adminisztrálni a halhatatlanságot: Lukács 50 – Eörsi 90” címmel.
Az épített környezet újabban nem csak az empirikus szociológia vizsgálatainak tárgyát képezi, hanem az elméleti társadalomtudomány érdeklődését is felkeltette. Ennek kapcsán szerveznek kerekasztal-beszélgetést a TI Szociológiai Intézetében 2021. június 18-án, pénteken 16 órai kezdettel.
Zuh Deodáth hozzájárulása az erről szóló beszélgetéshez a kérdéskör filozófiai párhuzamait domborítja ki. Két gondolatot vet fel. Az egyik, hogy az épített környezet elméleti vizsgálatának kiindulópontja nagyon hasonlít a teoretikus filozófia módszertani alapállásához. Valódi erény felmutatni, hogy első látásra pofonegyszerű dolgok rendkívül bonyolultak, és fordítva: első látásra végtelenül bonyolult kérdésekről könnyen kiderülhet, hogy alapelemeikben meglepően egyszerűek. Az épített környezet főbb problémáinak vizsgálatánál nagyon hasonló diagnózisokra bukkanhatunk.
"Alkotói narratívák és értelmezési keretek az online térben" címmel tartott plenáris előadást Szécsi Gábor a Művészet közege III - Alkotáselmélet és elméletalkotás a vírus idején című konferencián. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóközpontja által szervezett, budapesti konferenciának a Pesti Vigadó adott otthont 2021. június 1-én. A konferencia programja ezen a linken tekinthető meg: https://www.mma-mmki.hu/rendezvenyek/a-muveszet-kozege-iii-konferencia/
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Kontler László (CEU)
Földrengés, felvilágosodás és világvége:
gondolatok az utolsó ítéletről, 1686-1756
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
A 18. századi eszmetörténet kutatásában újabban érvényesül az a megközelítés, mely szerint a felvilágosodás az evilági boldogság kereséséről és lehetségességéről folytatott viták együttese, melyeknek résztvevőit kevéssé foglalkoztatja a másvilág gondolata. De mi köze – van-e köze – ennek az “evilág” végével kapcsolatos, az új tudomány és a természeti teológia berkeiben bőséggel tenyésző elképzelésekhez? Ez az esettanulmány egy tervezett, nagyobb lélegzetű kutatás első lépéseként olyan, a 18. század első felében keletkezett angol nyelvű világi és vallásos szövegekben keresi a választ, amelyek természeti katasztrófák, mindenekelőtt földrengések okait és következményeit taglalják.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt
Marosán Bence (BGE)
Önkonstitúció és megtestesülés
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az előadásban egy olyan, fenomenológiai megalapozású, lényegileg Husserl filozófiájából kiinduló projekt körvonalait, illetve egyes elemeit szeretném bemutatni, amelynek végső célja, hogy hozzájáruljon a tudatos, élményszerű, szubjektív tapasztalat mibenlétéről és eredetéről folytatott kortárs filozófiai és természettudományos vitákhoz, kutatásokhoz. A vállalkozás egyik fő célkitűzése, hogy segítsen választ találni arra a kérdésre, hogy az élővilág mely szintjén jelenik meg a tudatos, élményszerű tapasztalat (mindenekelőtt interoceptív és exteroceptív élmények, testi érzetek és érzékszervi tapasztalatok formájában), és miért.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet posztdoktori kutatójának, Tuboly Ádám Tamásnak a Qubit-en oltásokról és társadalmi tudományfilozófiáról jelent meg cikke Maya Goldenberg Vaccine Hesitancy című könyve kapcsán.
A járványtagadás és a vakcinaszkepticizmus nem annyira a tudatlanság és az információhiány következménye, mint a tudósokkal és szakértőkkel szemben kialakult bizalmi krízisé, érvel Maya Goldenberg kanadai filozófus idén megjelent könyvében. Legyen bármilyen objektív és igazságkereső is a tudomány, ha termékei és hatásai az embereket érintik, egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ők mit hisznek saját kisvilágukról, írja a Több emberséget a tudományba! című cikkében Tuboly Ádám Tamás.
Gábor Györgynek, a BTK Filozófiai Intézet nyugalmazott munkatársának a Typotex kiadó gondozásában megjelent legújabb kötete A történelem tekintete. Emlékezet és tanúság címmel. A kötet bemutatója 2021. június 9-én 18 órakor lesz a Dohány utcai zsinagógában, a kötetről Gyáni Gábor történész, Spiró György író, Vajda Mihály filozófus és Závada Pál író fog beszélgetni. A beszélgetést Dési János moderálja.
A könyvbemutató regisztrációhoz kötött, regisztrálni a címen lehet!
„Egyedül vagyok úton” címmel közölte az Erdélyi Helikon 2021/7. száma Horváth Csaba interjúját Gángó Gáborral, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadójával.
Az interjúban Gángó Gábor többek között jelenlegi munkájáról és terveiről beszél:
„Jelenleg (és ez még néhány évig így lesz) az időmet két kutatás között osztom meg. Az egyik az Eötvös-levelezés kiadása, fél szemmel egy nagy életrajzi monográfiára is tekintve, amellyel nem szeretnék adós maradni. A másik egy újabb vállalkozás, amely Közép-Kelet-Európához köthető, jelesül a modern természetjogi gondolkodás recepciója a régióban Lengyelországtól Csehországon, az osztrák örökös tartományokon és a Magyar Királyságon át Erdélyig, kitekintéssel a latin kereszténységen kívüli területekre és kultúrákra is. Egy nemzetközi kutatócsoporttal dolgozunk a témán, amely a térségbeli politikai gondolkodás, társadalomelmélet, erkölcsfilozófia 17-18. századi történetét a felekezeti oktatás nézőpontjából alapvetően új szempontokkal bővíti.”
39. oldal / 142