A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet posztdoktori kutatójának, Tuboly Ádám Tamásnak a Qubit-en oltásokról és társadalmi tudományfilozófiáról jelent meg cikke Maya Goldenberg Vaccine Hesitancy című könyve kapcsán.
Gábor Györgynek, a BTK Filozófiai Intézet nyugalmazott munkatársának a Typotex kiadó gondozásában megjelent legújabb kötete A történelem tekintete. Emlékezet és tanúság címmel. A kötet bemutatója 2021. június 9-én 18 órakor lesz a Dohány utcai zsinagógában, a kötetről Gyáni Gábor történész, Spiró György író, Vajda Mihály filozófus és Závada Pál író fog beszélgetni. A beszélgetést Dési János moderálja.
A könyvbemutató regisztrációhoz kötött, regisztrálni a typotex.kiado@gmail.com címen lehet!
„Egyedül vagyok úton” címmel közölte az Erdélyi Helikon 2021/7. száma Horváth Csaba interjúját Gángó Gáborral, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadójával.
Az interjúban Gángó Gábor többek között jelenlegi munkájáról és terveiről beszél:
„Jelenleg (és ez még néhány évig így lesz) az időmet két kutatás között osztom meg. Az egyik az Eötvös-levelezés kiadása, fél szemmel egy nagy életrajzi monográfiára is tekintve, amellyel nem szeretnék adós maradni. A másik egy újabb vállalkozás, amely Közép-Kelet-Európához köthető, jelesül a modern természetjogi gondolkodás recepciója a régióban Lengyelországtól Csehországon, az osztrák örökös tartományokon és a Magyar Királyságon át Erdélyig, kitekintéssel a latin kereszténységen kívüli területekre és kultúrákra is. Egy nemzetközi kutatócsoporttal dolgozunk a témán, amely a térségbeli politikai gondolkodás, társadalomelmélet, erkölcsfilozófia 17-18. századi történetét a felekezeti oktatás nézőpontjából alapvetően új szempontokkal bővíti.”
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Schwendtner Tibor (EKE BMK)
Filozófiatörténet – politika – életrajz
Heidegger életművének paradigmatikus értelmezési módjai
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az előadás a Heidegger-kutatásban kialakult válságszituációra próbál reagálni. A válságot, vagy óvatosabban fogalmazva az új helyzetet – mint jól ismert – a filozófus gondolkodói naplóinak, továbbá levelezésének megjelentetése idézte elő. A politika, az élettörténet és a filozófiai munkásság kapcsolatának kérdése tolakodó módon előtérbe került, s ez a helyzet reflektív választ igényel. E válaszkísérlet reményeim szerint túlmutat e szituáció problematikáján, s a filozófiatörténet – politika – életrajz összefüggésének átgondolásához is hozzájárulhat.
A hazai és nemzetközi műemlékvédelem aktuális elméleti kérdéseinek és gyakorlati tendenciáinak interdiszciplináris vizsgálatát tűzte ki célul az az együttműködés, amely első nyilvános megjelenésének a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézet szemináriuma adott otthont 2021. május 5-én. A szemináriumon Hörcher Ferenc filozófus, eszmetörténész kezdeményezésére Fejérdy Tamás építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi tanár és egyetemi docens, Körmendy Imre építészmérnök, urbanista, a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke és Jász Borbála filozófus, művészettörténész tartott gondolatébresztő előadást Műemlék-rekonstrukció vagy replika? címmel. A diszkusszióban a Politika- és Államelméleti Kutatóintézet munkatársai mellett részt vett Dévényi Tamás építészmérnök, belsőépítész és Wettstein Domonkos építészmérnök, urbanista.
Megjelent Bernáth László és Kocsis László szerkesztésében (Budapest, Kalligram, 2021) Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra című tanulmánykötet, melynek szerzői Tőzsér János Az igazság pillanatai. Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről című könyvére (Budapest, Kalligram, 2018) reagálnak.
A Forum of Hellenistic and Roman Philosophy tisztelettel meghívja Önt következő, 2021. május 27-i, 18.00-kor kezdődő szemináriumára: Prof. Voula Tsouna (UC Santa Barbara) The Epicurean Notion of Epibolé címmel.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt
Kékesi Balázs
Szituáltság, konceptualizáció és fogalmi reprezentáció az embodied kognitív szemantikában
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
A szituált kogníció tézise nélkülözhetetlen eleme a kogníció embodied (testesült) szemléletét meghatározó téziscsoportnak. E tézis már az 1980-as években, a mesterséges intelligencia kutatásban megfogalmazódott és nagy hatást tett a kogníció embodied szemléletének olyan neves apologétáira, mint Andy Clark, vagy az un. heideggeriánus kognitív tudomány területén, Michael Wheeler. Emellett a szituált kogníció tézisének fenomenológiai olvasata a Varela, Thompson és Rosch nevével fémjelzett enaktivizmus létrejöttében játszott meghatározó szerepet. A szituált kogníció működése, a közvetlen környezet testi, cselekvő, felfedező megismerése és a konceptualizáció összefüggéseire Lakoff és Johnson kognitív metafora elmélete világított rá. Ugyanakkor a szerzőpáros által képviselt konceptualizációs hipotézis átfogó teóriává csak az ezredforduló után, Lawrence W. Barsalou, szituált konceptualizáció elméletének integrálásával vált.
42. oldal / 144