Hörcher Ferenc előadást tartott az International Society for MacIntyrean Enquiry 14. konferenciáján (2021. július 12-15., Bergamo). Az online konferenciát a Bergamói Egyetem szervezte.
Hörcher Ferenc előadásának címe: "Was Aristotle a Political Realist? MacIntyre, Francesco Piccolomini and Renaissance Aristotelianism”.
Örömmel tudatjuk, hogy július 1-től a BTK Filozófiai Intézet új igazgatója Schmal Dániel lesz.
Gratulálunk a kinevezéshez és sok erőt kívánunk a munkájához!
A BTK Filozófiai Intézet posztdoktori kutatója, Tuboly Ádám Tamás Érték-polarizáció a tudományban című pályázata elnyerte az MTA Lendület Program támogatását.
Az idei MTA Lendület Program felhívására összesen 64-en jelentkeztek és a jelentkezők közül 15-en nyerték el az akadémiai támogatást. A nyertes 15 pályázatból mindösszesen 3 pályázatot támogattak bölcsészet- és társadalomtudományi területen. Kollégánknak kiemelkedő teljesítményéhez ezúton is szívből gratulálunk!
A pályázat rövid összefoglalója alább olvasható:
A BTK Filozófiai Intézet Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt Hörcher Ferenc The Political Philosophy of the European City. From Polis, through City-State to Megalopolis? című könyvének bemutatójára, Tony Spanakos (Montclair State University) és Nathan Pinkoski (Zephyr Institute) felkért hozzászólásával.
Fehér M. István Budapesten született, apai ágon egy Trianon után Erdélyből áttelepült családból („egy ideig lakás híján ők is pályaudvaron, vonatszerelvényben laktak”), anyai ágon budapesti polgári családból („afféle »osztályidegenként« [...] nem lehetett egyszerű [anyám] élete”), a könyvek iránti szeretetét elmondása szerint író-színpadi szerző nevelőapjától örökölte. Többször felidézett anekdotája szerint egy bukásnak köszönhető, hogy az eredetileg angol és olasz szakos bölcsész egyetemista végül a filozófusi pályát választotta: „A Bölcsészkaron uralkodó liberális légkörnek megfelelően jegyeim többsége jeles volt [...]. Ehhez képest filozófiából mint általánosan kötelező tárgyból minden további nélkül megbuktam – a pótvizsgán azután kettessel átmentem.” Oktatói tevékenységét 1977-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófiatörténeti Tanszékén, amelyhez élete végig hű maradt (1990 és 1997 között tanszékvezető, 1992-től egyetemi tanár). Egyetemi diákjai tanúsíthatják, hogy jóllehet vizsgáztatóként maga kevésbé volt hajlamos efféle karrierindító lökéseket adni, lebilincselő tanítási és előadói módszere mélyén érződött, hogy a filozófiával kapcsolatban „első meghatározó és maradandó élménye[...] az értetlenség volt”, s később ugyanennek tudta be, hogy a hermeneutikánál, az értelmezés ősi és a huszadik századi kontinentális filozófiát forradalmasító tudományánál horgonyzott le.
Eörsi István József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító 2021. június 16-án ünnepelte volna 90. születésnapját. Az évforduló alkalmából életművéről egy emlékkonferencia keretében emlékeztek meg a családtagok mellett pályatársak és felkért előadók.
A konferenciát 2021. június 16-án a FUGA-ban tartották. A konferencián intézetünk fiatal kutatója, Szabados Bettina, Eörsi István Lukács Györgyhöz fűződő tanítványi kapcsolatáról tartott előadóst „Adminisztrálni a halhatatlanságot: Lukács 50 – Eörsi 90” címmel.
Az épített környezet újabban nem csak az empirikus szociológia vizsgálatainak tárgyát képezi, hanem az elméleti társadalomtudomány érdeklődését is felkeltette. Ennek kapcsán szerveznek kerekasztal-beszélgetést a TI Szociológiai Intézetében 2021. június 18-án, pénteken 16 órai kezdettel.
Zuh Deodáth hozzájárulása az erről szóló beszélgetéshez a kérdéskör filozófiai párhuzamait domborítja ki. Két gondolatot vet fel. Az egyik, hogy az épített környezet elméleti vizsgálatának kiindulópontja nagyon hasonlít a teoretikus filozófia módszertani alapállásához. Valódi erény felmutatni, hogy első látásra pofonegyszerű dolgok rendkívül bonyolultak, és fordítva: első látásra végtelenül bonyolult kérdésekről könnyen kiderülhet, hogy alapelemeikben meglepően egyszerűek. Az épített környezet főbb problémáinak vizsgálatánál nagyon hasonló diagnózisokra bukkanhatunk.
"Alkotói narratívák és értelmezési keretek az online térben" címmel tartott plenáris előadást Szécsi Gábor a Művészet közege III - Alkotáselmélet és elméletalkotás a vírus idején című konferencián. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóközpontja által szervezett, budapesti konferenciának a Pesti Vigadó adott otthont 2021. június 1-én. A konferencia programja ezen a linken tekinthető meg: https://www.mma-mmki.hu/rendezvenyek/a-muveszet-kozege-iii-konferencia/
42. oldal / 145