Környezetfilozófiai tanulmánykötet Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében

A Gondolat Kiadó gondozásában tanulmánykötet jelent meg a környezeti etika nevelés filozófiai alapjairól Természet és felelősség címmel Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében. A kötet egyrészt a környezetfilozófia fogalmi kérdéseivel és kortárs irányzataival, másrészt a környezeti etika és nevelés filozófiai vetületeivel foglalkozik. A tanulmányok interdiszciplináris megközelítésben világítják meg az ún. ökologikus társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezések elméleti fundamentumait.

Az Alkalmazott Filozófiai Társaság kétévente különböző témákat elemez. Idén a környezet, etika és nevelés témakört vizsgálta. E témakör jelentőségét nem kell hangsúlyoznunk. Modern világunkban egyidejűleg van jelen a környezetpusztító gondolkodás és gyakorlat, illetve a válság megoldására irányuló törekvés. Az ökologikus társadalom megteremtése érdekében a változások kiterjedt rendszerére van szükség, amely egyaránt érinti értékrendünket, gondolkodásunkat, fogyasztási szokásainkat, oktatási intézményeinket és technológiánkat. E folyamatokat kiválóan megragadja ez a tanulmánykötet, amelyet a szerkesztők jó szívvel ajánlanak a környezeti problémák általános kérdései iránt is érdeklődő olvasók számára.

A kötetről bővebb információk ezen a linken érhetők el: https://www.gondolatkiado.hu/termeszet-es-felel-sseg-a-kornyezeti-etika-es-neveles-filozofiai-alapjai

Szécsi Gábor – Tóth I. János: Természet és felelősség. A környezeti etika és nevelés filozófiai alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020.

Hörcher Ferenc előadása

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Hörcher Ferenc

Báró Kemény Zsigmond forradalomellenes filozófiája

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás Kemény Zsigmond konzervatívnak titulálható forradalom utáni röpiratait (Forradalom után, Még egy szó a forradalom után) elemzi, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban törés van-e Kemény gondolkodásában 1849 után, vagy csak a politikai álláspontja változott az elveszített szabadságharc következtében, miközben az emberi szenvedélyekről és a józanság erényéről vallott elképzelései változatlanok maradtak. Amellett fogok érvelni, hogy ez utóbbi a helyzet, s hogy a politikai álláspont váltása is szükségszerű következménye a politikai helyzet változásának. Az előadás végén a röpiratok fogadtatására is ki fogok térni, amellett érvelve, hogy mára ezek a kor meghatározó politikafilozófiai teljesítményévé váltak, egyre inkább egy lehetséges magyar realista(liberál)konzervativizmus alapító szövegeinek számítanak.

Időpont: 2021. január 5. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/98579335626?pwd=YWQvNmVRTkNMK1lpMjM4S0dyaFc0Zz09

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=nJ7XaZVcd5o

Urban development and crisis management - konferencia a litván-magyar bilaterális projekt keretében

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet a „Fenntartható városi fejlődés - filozófiai, szociológiai és történeti elemzések” litván-magyar bilaterális projekt keretén belül december 14-én

Urban development and crisis management – Reflections from the humanities and the social sciences

címmel konferenciát rendez.

The city – defined as a continuous transformation – is a visual and built imprint of time. Throughout history, the city was determined for continuous development and transformation, because the needs of the current population always had to be served. Social transformations, wars, epidemics, economic and moral crises always force thinkers to reflect on the changes in the social environment. There is a constant need for rethinking, rebuilding, and redesigning. Spiro Kostof (1991) argues that urban design must include the definition with some very precise points about what shapes the cities. In his essay, “Urbanism as a Way of Life” (1938), Louie Wirth describes the city with a sociological definition. The discussion about visions of a good city and about the cities of the future started in the interwar period and has continued ever since. In addition to renewal, renovation and modernisation, creative and sustainable solutions are also needed in crisis situations. The most promising approaches to the current processes of urban development today offer multidisciplinary solutions.

A konferencia programja és az absztraktfüzet elérhető ITT.

Járványügyi okok miatt a konferencián nincs lehetőség személyes részvételre; hozzászólást, kommentárt Zoom-on keresztül intézhetnek az érdeklődők az előadók felé.

A konferencia Zoom-linkje:

https://zoom.us/j/95492734064?pwd=ME1wS3VUdDN6cUxKQk82LzJydUVmZz09

A konferencia szervezője: Jász Borbála (BTK FI / BME)

Turgonyi Zoltán előadása

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztályának kutatószemináriuma keretében került sor 2020. december 10-én

Turgonyi Zoltán

Természetjog Isten halála után

című előadására.

Az előadás összefoglalója:

Készülő könyvemnek csak az egyik része viseli a fenti címet, amely azonban valójában az egész kötet mondandójának is lehetne tömör összegzése. Sokat emlegetjük az „Isten halott” nietzschei szállóigéjét annak a helyzetnek a jellemzésére, amelyben a nyugati ember számára nem evidencia többé a Teremtő létezése, és amelyben immár nem lehet szó objektív értékekről. Tényleges viselkedésünk azonban többnyire olyan, mintha még mindig nem gondoltuk volna végig, mit jelent egy nem „emberre szabott” világegyetemben élni, ahol semmi garancia nincs arra, hogy hagyományos értékeink egymással vagy a világgal összhangba hozhatók, de ahol, „cserében”, senki és semmi nem tiltja meg, hogy ugyanezeket az értékeket megváltoztassuk, ha célszerűtlennek bizonyulnak. Könyvemben egyrészt a mondottak figyelembevételével próbálok válaszolni arra a kérdésre, hogyan lehet ilyen helyzetben természetjogot kidolgozni (amelynek legalább abban biztosan különböznie kell a klasszikus természetjogtól, hogy Istent „zárójelbe teszi”). Másrészt azt vizsgálom, milyen viszonyban állhat egymással az így kidolgozott természetjog által irányított társadalom és az olyan vallás, amely továbbra is a régi típusú (tehát Isten létezésével is számoló) természetjogot fogadja el.

Kodaj Dániel előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kodaj Dániel

Véges kondicionális frekventizmus

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A valószínűség metafizikájának egy új (?) felfogása mellett szeretnék érvelni, mely szerint egy E eseményalgebra T eseménytípusának valószínűsége akkor p, ha E-események bizonyos (véges) számú ismétlődése után a T-k aránya nagyjából p. A frekventizmusnak ez a fajtája jól illeszkedik a valószínűségek empirikus viselkedéséhez, fontos episztemológiai előnyei vannak, és segít megalapozni a David Lewis-féle Vezérelvet ('Principal Principle').

Kommentátor: Szabó Gábor (BTK FI)

Időpont: 2020. december 15. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 939 1776 9138 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

 https://tinyurl.com/btk-fi-kodaj

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 939 1776 9138 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=pOKUYan8Ps0

Szabados Bettina előadása

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Szabados Bettina (BTK FI / ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola)

A filozófia és az irodalom szerepe a halál feldolgozásában

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

„Mert úgy látom, […] hogy azok, akik helyes módon foglalkoznak a filozófiával, nem készülnek semmi másra, csupán arra, hogy meghalnak és halottak lesznek” (Phaidón 64a) – fogalmazza meg Platón Szókratész által, aki saját kivégzésére készül, ekképp pedig a halál problematikáját a filozófia tárgyává lépteti elő. A halál ténye rendszerint azonban rejtőzködik, el van fedve a mindennapi lét létmódja által és ebben a mindennapiságban a halál egy rendszeresen előforduló eseménnyé válik, ami csak az ismeretleneteket érinti. Így a halállal közvetlenül a Másik halálán keresztül szembesülünk, mely során egyszerre kell feldolgozni a saját múlandóság és a Másik elvesztésének gondolatát is. Hiányoznak azonban a fogalmak, a beszédmód, mely képes lenne megfogalmazni a halál tapasztalatát, ezáltal valamiképp racionalizálni és vigaszt nyújtani a gyászolók számára. A filozófia (és így az irodalom) mint a fogalomalkotás (egyik) lehetséges eszköze képes lehet a halálról, a veszteségérzésről való beszédmód megújítására – az előadás a halál filozófiai megközelítése mellett konkrét kortárs irodalmi példákon keresztül szeretné szemléltetni, értelmezni a gyászbeszédet. Továbbá amellett szeretne érvelni, hogy habár a halálról való beszéd nem visz közelebb a halál megértéséhez, azonban képes megszelídíteni tényét és mélyebb létmegértéshez segíthet hozzá.

Időpont: 2020. december 8. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/95733430339?pwd=NHo4b3pYVmZxMWdCQk9UR3pXSnFkZz09

Erdei Ildikó előadása

A BTK Filozófiai Intézet és a Kora Újkori Filozófiatörténeti Műhely (KÚFIM) szeretettel meghív minden érdeklődőt

Erdei Ildikó (KRE HTK)

Isaac Newton: Regulae philosophandi

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Isaac Newton Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei) című művének utolsó kiadásában írja le a filozófiai gondolkodás (regulae philosophandi) négy szabályát. Az egyszerűség és gazdaságosság elve, az egyetemesség, az analógiás gondolkodás, és a hipotézisek alternatívájaként ajánlott indukciós eljárás eredetileg speciálisan az egyetemes gravitációval kapcsolatban fogalmazódott meg. Így e gondolkodási regulák a tömegvonzás törvényének elfogadásával egyenes arányban vertek gyökeret és váltak idővel filozófiai ortodoxiává úgy, hogy népszerűségükkel egyenes arányban veszítik el specifikus filozófiai helyüket, s válnak egyre általánosabb alapelvekké. Olyannyira, hogy Thomas Reid már „a józan ész maximáinak” nyilvánította Newton szabályait, amelyeket minden nap gyakorlunk a hétköznapi életben, s amelyek annyira központi elemei a megismerésnek, hogy aki más gondolkodási szabályokat alkalmaz, az bizonyosan elvéti a célját. Előadásomban a fent említett reidi vélemény nyomvonalán indulok el. Elvonatkoztatva a gondolkodási szabályok speciális helyétől és funkciójától, bemutatom azok általános érvényét, nemcsak Newton természetfilozófiai, hanem teológiai munkáiban is. Mint látni fogjuk, Newton a szentírás-magyarázattal kapcsolatos kézirataiban nagyon hasonló elvek alapján dolgozik, mint amit a Principiában megfogalmaz, s ezzel tulajdonképpen megkérdőjeleződik Wilhelm Dilthey distinkciója, amelyet a természettudományok és a szellemtudományok módszertana között tesz.

Időpont: 2020 december 4. (péntek) 15.00 óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 361 224 6778 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://zoom.us/j/3612246778?pwd=dXRHZ0I3YWw5bjA0elpSS3pYQzgrZz09

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 361 224 6778 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Varga Péter András előadása

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Varga Péter András

Horváth Cyrill és Pauer Imre stafétaváltása

Egy pikáns és tanulságos epizód a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetéből

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

A két címszereplő valószínűleg a legkevesebbek számára ismert, noha együttesen közel fél évszázadig voltak a filozófia nyilvános és rendes professzorai a (buda)pesti egyetemen és közel egy évszázadig rendes tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának. Ha ez sem lenne elég, nevükhöz fűződik a magyar filozófia talán leglátványosabb posztumusz bukása – melynek során Pauer mérte a döntő csapást Horváth hírnevére – majd nem sokkal később a magyar filozófia talán legnagyobb plágiumbotránya, melybe pedig Pauer keveredett (habár karrierjét ez korántsem törte derékba). Előadásomban az MTA és az ELTE kézirattáraiban folytatott forrásfeltáró kutatásaim alapján szeretném megvizsgálni a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetének ezt a különleges átmenetét, melynek során a korabeli magyar filozófiai intézményrendszer számos sajátságos eleme (pl. a középiskolai filozófiai propedeutika tantárgy vagy az Akadémia pályadíjai) és szereplői – a háttérben még Alexander Bernát is – megjelenik; a történeti epizód által felvetett tágabb historiográfiai-módszertani kérdések pedig a magyar filozófiatörténet monumentalista és intézménytörténeti kánonjának viszonyát, valamint a magyar filozófia és a korabeli német egyetemi filozófia (Universitätsphilosophie) kapcsolatát, végső soron pedig – a modern európai filozófia forrásvidékének tekinthető – tizenkilencedik századi poszthegeliánus elméleti filozófia útkeresését érintik.

Időpont: 2020. december 3. (csütörtök), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/3612246778?pwd=dXRHZ0I3YWw5bjA0elpSS3pYQzgrZz09

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=x6DP4ZhEP-M&pbjreload=101