Angol nyelvű tanulmánykötet a lengyel és magyar eszmetörténetről

A Mester Béla és Rafał Smoczyński szerkesztésében Lords and Boors – Westernisers and ‘Narodniks’: Chapters from Polish and Hungarian Intellectual History címmel megjelenő kötet egy lengyel–magyar tudományos együttműködés tíz évének eredményeit tekinti át.

A kötet előszava itt, tartalomjegyzéke pedig itt érhető el; a kötet egésze hamarosan elérhető a Gondolat Kiadónál.

A kötet kiadását a Wacław Felczak Alapítvány támogatta.

Rédei Miklós előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Rédei Miklós (London School of Economics and Political Science)

A tudomány tulajdonságai Robert Musil "A Tulajdonságok Nélküli Ember" című művében

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás azt mutatja meg, hogy hogyan ábrázolja Musil a könyvében a logikai pozitivizmus tudományfelfogásához közel álló tudományfelfogásból származó feszültséget a tudományos és nem tudományos gondolkodásmódok, a tudományos racionalitás és az emberi irracionalitás között. Musil értelmezésében a magasabbrendű humanitás feladata ennek a feszültségnek a feloldása, de hogy ez hogyan valósítható meg, arról a mű hallgat.

Kommentátor: Laki János (BTK FI)

Időpont: 2021. január 12. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 913 7103 3191 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-redei

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 913 7103 3191 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=naeAt_4xL1o

Bernáth László és Paár Tamás nyerte az Oxfordi Egyetem esszépályázatát

Bernáth László és Paár Tamás nyerte meg az Oxford University Essay Competition for Central and Eastern European Perspectives on Science, Theology and Philosophy 2020-as kiírását. Responsibility First című közös tanulmányukban amellett érvelnek, hogy ha a moralitásnak különleges normatív súlya van, akkor morális felelősséget akkor is tulajdoníthatunk önmagunknak, ha nincsenek bizonyítékaink a morális felelősség metafizkai feltételeinek teljesülésére. 2021 során tanulmányukat az Oxfordi Egyetemen is előadhatják.

Tudománynépszerűsítő videók Zuh Deodáth szereplésével

Intézetünk munkatársa, a Lendület Morál és Tudomány kutatócsoport tagja, Zuh Deodáth forgatókönyvírója és szereplője az alábbi, a szecesszió korszakának eszmetörténetéről szóló rövid dokumentumfilmnek. A két részes film központi kérdése az, hogy milyen fogalmi háttér előtt tekinthető a szecesszió egy átfogó európai stílusirányzatnak. Illetve mi az a gondolat, amely meghatározza ennek a korszaknak a viszonyát az azt megelőzőekhez? A válaszokat a kisfilm szereplői a korszakban épült nagyváradi épületeken keresztül szemléltetik.

Bővebben …

Szabados Bettina német nyelvű előadása a Nächte der PhilosophInnen programsorozat keretében

Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézet fiatal kutatója 2020. december 1-jén Ist die Verwirklichung philosophischer Theorien in politischer Praxis moralisch akzeptabel? Der Philosoph Georg Lukács am Scheideweg címmel tartott egyórás online előadást a Nächte der PhilosophInnen című programsorozat keretében a DOML (Dokumentationsstelle für ost- und mitteleuropäische Literatur) filozófiai fórumának felkérésére.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás elsősorban a Lukács György munkássága iránt általánosságban érdeklődő hallgatóságot szerette volna megszólítani, így témájául a teória praxisban való megvalósításának lehetőségeit választotta, pontosabban, hogy ez miként értelmezhető a fiatal Lukács filozófiájának vonatkozásában. Az előadás során a fiatal Lukács belső gondolati fejlődésének rekonstrukciójára történt kísérlet olyan korai művei alapján mint A lélek és a formák, A lelki szegénységről, illetve A regény elmélete, majd a Lukács-kutatás során talán már túl is értelmezett fordulat kapcsán emelte diszkusszióba az áldozat kérdését, azaz, miként játszott az áldozat szerepet Lukács marxista fordulatában. Az előadást követő diszkusszióban az áldozat jelentésének bővüléséről, (át)értelmezéséről illetve politizálódásáról alakult ki érdekfeszítő eszmecsere.

A Festival Nächte der PhilosophInnen főszervezője Dr. Margarete Maurer, a Rosa Luxemburg Institut alapítója. DOML (Dokumentationsstelle für ost- und mitteleuropäische Literatur) Philosophischem Forum-ának főszervezője Dr. Stephen Teichgräber.

Környezetfilozófiai tanulmánykötet Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében

A Gondolat Kiadó gondozásában tanulmánykötet jelent meg a környezeti etika nevelés filozófiai alapjairól Természet és felelősség címmel Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében. A kötet egyrészt a környezetfilozófia fogalmi kérdéseivel és kortárs irányzataival, másrészt a környezeti etika és nevelés filozófiai vetületeivel foglalkozik. A tanulmányok interdiszciplináris megközelítésben világítják meg az ún. ökologikus társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezések elméleti fundamentumait.

Az Alkalmazott Filozófiai Társaság kétévente különböző témákat elemez. Idén a környezet, etika és nevelés témakört vizsgálta. E témakör jelentőségét nem kell hangsúlyoznunk. Modern világunkban egyidejűleg van jelen a környezetpusztító gondolkodás és gyakorlat, illetve a válság megoldására irányuló törekvés. Az ökologikus társadalom megteremtése érdekében a változások kiterjedt rendszerére van szükség, amely egyaránt érinti értékrendünket, gondolkodásunkat, fogyasztási szokásainkat, oktatási intézményeinket és technológiánkat. E folyamatokat kiválóan megragadja ez a tanulmánykötet, amelyet a szerkesztők jó szívvel ajánlanak a környezeti problémák általános kérdései iránt is érdeklődő olvasók számára.

A kötetről bővebb információk ezen a linken érhetők el: https://www.gondolatkiado.hu/termeszet-es-felel-sseg-a-kornyezeti-etika-es-neveles-filozofiai-alapjai

Szécsi Gábor – Tóth I. János: Természet és felelősség. A környezeti etika és nevelés filozófiai alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020.

Hörcher Ferenc előadása

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Hörcher Ferenc

Báró Kemény Zsigmond forradalomellenes filozófiája

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás Kemény Zsigmond konzervatívnak titulálható forradalom utáni röpiratait (Forradalom után, Még egy szó a forradalom után) elemzi, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban törés van-e Kemény gondolkodásában 1849 után, vagy csak a politikai álláspontja változott az elveszített szabadságharc következtében, miközben az emberi szenvedélyekről és a józanság erényéről vallott elképzelései változatlanok maradtak. Amellett fogok érvelni, hogy ez utóbbi a helyzet, s hogy a politikai álláspont váltása is szükségszerű következménye a politikai helyzet változásának. Az előadás végén a röpiratok fogadtatására is ki fogok térni, amellett érvelve, hogy mára ezek a kor meghatározó politikafilozófiai teljesítményévé váltak, egyre inkább egy lehetséges magyar realista(liberál)konzervativizmus alapító szövegeinek számítanak.

Időpont: 2021. január 5. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/98579335626?pwd=YWQvNmVRTkNMK1lpMjM4S0dyaFc0Zz09

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=nJ7XaZVcd5o

Urban development and crisis management - konferencia a litván-magyar bilaterális projekt keretében

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet a „Fenntartható városi fejlődés - filozófiai, szociológiai és történeti elemzések” litván-magyar bilaterális projekt keretén belül december 14-én

Urban development and crisis management – Reflections from the humanities and the social sciences

címmel konferenciát rendez.

The city – defined as a continuous transformation – is a visual and built imprint of time. Throughout history, the city was determined for continuous development and transformation, because the needs of the current population always had to be served. Social transformations, wars, epidemics, economic and moral crises always force thinkers to reflect on the changes in the social environment. There is a constant need for rethinking, rebuilding, and redesigning. Spiro Kostof (1991) argues that urban design must include the definition with some very precise points about what shapes the cities. In his essay, “Urbanism as a Way of Life” (1938), Louie Wirth describes the city with a sociological definition. The discussion about visions of a good city and about the cities of the future started in the interwar period and has continued ever since. In addition to renewal, renovation and modernisation, creative and sustainable solutions are also needed in crisis situations. The most promising approaches to the current processes of urban development today offer multidisciplinary solutions.

A konferencia programja és az absztraktfüzet elérhető ITT.

Járványügyi okok miatt a konferencián nincs lehetőség személyes részvételre; hozzászólást, kommentárt Zoom-on keresztül intézhetnek az érdeklődők az előadók felé.

A konferencia Zoom-linkje:

https://zoom.us/j/95492734064?pwd=ME1wS3VUdDN6cUxKQk82LzJydUVmZz09

A konferencia szervezője: Jász Borbála (BTK FI / BME)