A testtel bíró elme a filozófia történetében

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya

2020. november 6-án konferenciát rendez

A testtel bíró elme a filozófia történetében

címmel.

Az utóbbi nagyjából száz év angolszász dominanciájú elmefilozófiájának gyakran magától értetődő föltevése volt, hogy az elme nem más, mint mentális állapotok és folyamatok összekapcsolódó hálózata, a funkcionális állapotok (logikai és komputációs folyamatok) pedig függetlenek attól, hogy milyen testi formában implementálódnak. Manapság inkább az a nézet vált elfogadottá, hogy a test alapvető szerepet játszik a tapasztalásban, gondolkodásban, nyelvhasználatban, cselekvésben és értékelésben. Nyelvünkre és gondolkodásunkra erős hatást gyakorolnak a testi eredetű metaforák, s a mentális/emocionális állapotok artikulálásához a testi cselekedetek ismétlődő mintázatait használjuk.

A rövid távú filozófiatörténeti emlékezetben e a szemléletváltás gyakran az utóbbi húsz – harminc év nagy fordulataként jelenik meg. A konferencia előadásai azonban az elme és test lényegi kapcsolatáról az ókortól a 20. századig keletkezett filozófiai koncepciókat vizsgálják.

A konferencia programja:

9.50 Megnyitó

10 – 10.45 Lautner Péter (PPKE) Galénosz a lelki tulajdonságok testi feltételeiről

10.45 – 11.30 Borbély Gábor (ELTE BTK) "Vagy nem létezőnek hiszik a lelket, vagy úgy vélekednek, hogy a test mozgása révén jön létre": az arisztotelészi lélekfilozófia recepciójának kezdetei a középkorban.

11.30. – 11.40 kávészünet

11.40 – 12.25 Laki János (ELKH): Lélek és elme. Galilei a fenomenális állapotokról.

12.25 – 13.10 Schmal Dániel (PPKE): A karteziánus dualizmus és a testesültség problémája

13.10 – 14 ebédszünet

14 – 14.45 Golden Dániel (ELKH) A cselekvő testbe integrált elme – James, Mead és Dewey

14.45 – 15.30 Varga Péter (ELKH): A térészlelés »helyi jelekre« (Lokalzeichen) alapozott elmélete körüli vita a korai fenomenológiában

15.30 – 15.40 kávészünet

15.40 – 16.25 Kondor Zsuzsanna (ELKH): Bergson az elméről és a mozgásról

16.25 – 17.10 Benedek András (ELKH): Megjegyzések a „testesültség” terminus jelentéseiről mai és történeti kontextusok figyelembevételével

A konferenciához az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/91452165421?pwd=RXRXWmRtNWVGYzRrY1JvQ3hORDBEQT09

A Magyar Filozófiai Társaság Nívódíja

A Magyar Filozófiai Társaság (MFT) a 2020. évi Nívódíját a Mi a filozófiatörténet? A filozófiatörténet filozófiája a kortárs kontinentális filozófiában c. könyvnek ítélte oda, melynek szerzője a BTK Filozófiai Intézet munkatársa, Varga Péter András. A Filozófia Világnapja alkalmából szervezett díjátadóra november 20-án (pénteken), 16 órakor, a Kossuth Klubban kerül sor, a járványhelyzetre való tekintettel zárt körűen. Az esemény online közvetítését az érdeklődők egy később megadandó linken követhetik majd.

Réz Anna előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Réz Anna (ELTE BTK)

Szexuális vagy szexista? – A nőket érő munkahelyi zaklatásról

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A nőket érő munkahelyi zaklatás jogi kodifikációja az Egyesült Államokban a feminista mozgalom egyik nagy sikertörténete. De tudunk-e egységes elméletet arról az erkölcsi kárról, amely a mai amerikai jogrend szerint zaklatásnak minősülő viselkedések következtében létrejön? Előadásomban először a zaklatás jogi tényállásának amerikai történetét és kontextusát veszem szemügyre, majd rátérek azokra az elméletekre, amelyek a zaklatás tilalmának erkölcsi igazolását nyújtják, és elkülönítem egymástól a nőket érő szexuális és nem-szexuális munkahelyi zaklatás különböző formáit. Végül ezen elméletek fényében kitérek arra a – praktikus szempontból periferikus, ám nagy közérdeklődésre számot tartó – kérdésre, hogy zaklatásnak tekinthetőek-e a jóindulatú szexizmus megnyilvánulásai.

Kommentátor: Tőzsér János (BTK FI)

Időpont: 2020. november 3. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Hörcher Ferenc kitüntetése

Örömmel tudatjuk, hogy Hörcher Ferenc, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének intézetigazgató egyetemi tanára a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült a filozófia és a politikatudomány területén végzett, nemzetközileg is elismert kutatói-oktatói munkája, valamint intézetvezetői tevékenysége elismeréseként.

A kitüntetést Áder János köztársasági elnök megbízásából Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át múlt pénteken.

Nemzetközi tanulmánykötet Tuboly Ádám Tamás szerkesztésében

Megjelent a Palgrave Macmillan kiadó "History of Analytic Philosophy" című sorozatában a Tuboly Ádám Tamás által szerkesztett "The Historical and Philosophical Significance of Ayer's Language, Truth and Logic" című kötet. A könyvben A.J. Ayer klasszikus, 1936-os Language, Truth and Logic című könyvét tárgyalja a nemzetközi szerzőgárda és különféle szempontok (nyelvilozófia, etika, episztemológia és a könyv kulturális hatása) alapján járnak utána a kötet történetének és kortárs relevanciájának.

AMS őszi meeting

Az MTA Tudomány és Technikatörténeti Állandó Bizottságának Pólya György Heurisztikai Albizottsága, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelméleti Osztálya, és a California State University, Fresno közösen Special Session-t szervezett

How to Solve It? Heuristics and Inquiry Based Learning

címmel a Fall Western Sectional Meeting of the American Mathematical Society University of Utah, Salt Lake City, Utah, October 24-25, 2020 keretében.

A Special Session a Második Nemzetközi Heurisztika Konferencia folytatásaként szervezett és a COVID-19 miatt elmaradt konferencia átszervezése virtuális formában.

A program itt érhető el.

Ambrus Gergely előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Ambrus Gergely (ELTE BTK)

A személy azonossága: narrativista vagy pszichológiai folytonosság elméletek

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadásban Marya Schechtman narrativista személy-elméletét vetem össze a Derek Parfit neo-Humeiánus pszichológiai folytonosság elméletével. Az elméletek bemutatása után Schechtman egyik fontos érvét vizsgálom, amely azt kívánja megmutatni, hogy a parfiti személy-felfogás nem tartható, mert Parfit elméletének alapvető fogalma, a kvázi-memória (q-memory), és hasonlóképpen a kvázi-hit, a kvázi-szándék stb., ellentmondásokhoz vezet. Amellett érvelek, hogy a kvázi-memória fogalma megvédhető Schechtman érveivel szemben. Ugyanakkor azt is állítom, hogy a parfiti pszichológiai folytonosság elmélet másfajta súlyos problémákkal kell szembenézzen, nevezetesen, hogy nem tud elszámolni az azonosulással, ami, véleményem szerint, szükséges feltétele az azonosságnak. Az előadás végén röviden megvizsgálom az azonosulás néhány lehetséges forrását, és hogy ezek vajon a narrativista vagy a pszichológiai folytonosság elméletet támogatják jobban.

Kommentátor: Tuboly Ádám (BTK FI)

Időpont: 2020. október 27. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=UR-zYSCeD9E&list=UU0d_fbtAqxB76d2szRf8--g&index=2

A kisváros dicsérete - könyvbemutató kerekasztal a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében

A kisváros dicsérete című tanulmánykötet (szerkesztette Hörcher Ferenc, Körmendy Imre és Tóbiás Krisztián, Tempevölgy, Balatonfüred, 2019) bemutató kerekasztal beszélgetése (2020. október 8. MUT) elérhető a következő linken:

https://www.youtube.com/watch?v=m2xaeUZy9qs&ab_channel=MagyarUrbanisztikaiT%C3%A1rsas%C3%A1g

A kötetet bemutatták Dúll Andrea környezetpszichológus és Kocsis János Balázs szociológus, várostörténész.