A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt a következő Intézeti Szeminárium keretében
E. Szabó László (ELTE BTK), Gyenis Balázs (BTK FI), Márton Miklós (ELTE ÁJK) és Tőzsér János (BTK FI)
részvételével tartandó
Fizikalizmus-vitára.
A vita alapját képező gondolatok:
A kortárs filozófiai diskurzusban a fizikalizmus jellemzően elmefilozófiai kontextusban merül fel. A fizikalisták szerint mentális állapotainkat fizikai állapotaink határozzák meg – adva, ahogy ez utóbbiak vannak, az előbbiek nem lehetnek másképp. A fizikalizmus azonban nem pusztán elmefilozófiai álláspont, hanem a valóság természetéről szóló átfogó szubsztantív metafizikai tézis. E szerint: minden, ami létezik, fizikai. E látszólag egyszerű állítás számos kérdést felvet – azon felül, hogy igaz-e, vagy hamis. Mit jelent, hogy egy entitás fizikai? Mik a fő motivációi a fizikalista világkép melletti elköteleződésnek? Milyen entitások létezését kell igazolnia annak, aki cáfolni szeretné a fizikalizmust?
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt az
Ancient and Modern Selves: Tension or Complementarity?
című online nemzetközi konferenciára.
Időpont: 2021. április 16. (péntek), 8:55-17:30.
The notion of the self is not only a hotly contested topic of debate in modern ethics, but it is unclear whether the ancients at all possessed a clearly formulated concept of it. The work of Pierre Hadot and Michel Foucault on spiritual exercises and the transformation of the self has stimulated some important recent work on the problems of the self in Hellenistic philosophy. Several important scholars and philosophers (like Brad Inwood, Christopher Gill, Charles Taylor and Bernard Williams) have argued, however, that our view of ancient thinkers on the self is profoundly distorted by the Cartesian subjective-individualist model of selfhood typical of modernity.
Új rendezvénysorozat indult a BTK Filozófiai Intézetben "Vendégségben az intézeti kutatócsoportoknál" címmel, melynek keretében az egyes kutatócsoportok tagjai egy-egy közös kérdésre felfűzve adnak betekintést kutatásaikba. A Modern Filozófia- és Eszmetörténet Kutatócsoport olyan kutatókat fog össze az intézet Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztályán belül, akik a 19-20. századi német és magyar nyelvű filozófia- és eszmetörténetet vizsgálják komplex filozófiatörténet-írói módszer alapján, interdiszciplináris kitekintéssel.
Fájdalommal tudatjuk, hogy 79 éves korában elhunyt Sziklai László, a Lukács Archívum és Könyvtár igazgatója, egyetemi tanár, aki egykor a Filozófiai Intézetnek is vezetője volt. Senki nem tett nála többet azért, hogy megfelelő intézményi hátteret biztosítson a magyarországi Lukács-kutatásra, valamint számos más, a századelőn induló magyar filozófus, esztéta hagyatékának gondozására, megőrzésére, feldolgozására. Mindvégig emberséges, odaadó vezetője volt az általa irányított filozófiai műhelyeknek. A munkatárs és barát Agárdi Péter megemlékezése ITT olvasható, a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány nevében Mesterházi Miklós nekrológja pedig ITT.
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Gendler Szabó Zoltán (YALE)
How specific should I be?
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
You can’t normally utter ‘I like that car’ out of the blue when there is no car around. The standard view in philosophy of language is that this is because the sentence fails to express a specific proposition in such a context, and hence, there is nothing specific you can say in uttering it. On the other hand, if you point at a car nearby your utterance is unproblematic: it is true or false depending on whether you like the car you pointed at. Alas, the standard view does not predict this – your gesture does not differentiate between the car type and the car token, so there is still no specific proposition for the sentence to expresses, and still nothing specific for you to say in uttering it.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt
Hévizi Ottó
Az elefánt, a pipa és az óceán. Tájékozódni a stílusok között: mit is jelent ez?
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
A fizikus Robert Shaw-tól való a megjegyzés: „Semmit se látsz, amíg nincs meg a látásához szükséges metaforád.” Napjainkban a stílusok fogalma az, amelyből sajnos alig látni valamit így – egészében véve őket. Kevés nagy múltú, esztétikai–filozófiai fogalom ment át ugyanis olyan mélyreható átalakuláson az utóbbi száz évben, mint ez. A stílusok a 20. század elejétől az addigi, döntően artisztikum centrumú jelentésükön túlmenően szellemi–ideológiai értelmet kaptak (megismerési, gondolkodási stílusok), majd kibővültek a kognitív, illetve intellektuális stílusok temérdek változatával. A stílusok jelentésrobbanását néhány évtizede betetőzte az ún. metastílusok megjelenése.
Intézetünk kutatója, Varga Péter András a kölni egyetem Husserl-archívumának konferenciáján (2021. ápr. 9.) tart előadást Das Problem der Biographie von Edmund Husserl címmel az Edmund Husserl biográfia-írásáról kapcsolatos koncepciójáról. Az online konferencia programja itt tekinthető meg.
A Forum of Hellenistic and Roman Philosophy tisztelettel meghívja Önt következő, 2021. március 25-i, 17.00-kor kezdődő szemináriumára: Prof. David Konstan (New York University) Between the World and the Void: A Stoic Category of Unfilled Space címmel.
47. oldal / 147