Örömmel tudatjuk, hogy Hörcher Ferenc, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének intézetigazgató egyetemi tanára a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült a filozófia és a politikatudomány területén végzett, nemzetközileg is elismert kutatói-oktatói munkája, valamint intézetvezetői tevékenysége elismeréseként.
A kitüntetést Áder János köztársasági elnök megbízásából Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át múlt pénteken.
Megjelent a Palgrave Macmillan kiadó "History of Analytic Philosophy" című sorozatában a Tuboly Ádám Tamás által szerkesztett "The Historical and Philosophical Significance of Ayer's Language, Truth and Logic" című kötet. A könyvben A.J. Ayer klasszikus, 1936-os Language, Truth and Logic című könyvét tárgyalja a nemzetközi szerzőgárda és különféle szempontok (nyelvilozófia, etika, episztemológia és a könyv kulturális hatása) alapján járnak utána a kötet történetének és kortárs relevanciájának.
Az MTA Tudomány és Technikatörténeti Állandó Bizottságának Pólya György Heurisztikai Albizottsága, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelméleti Osztálya, és a California State University, Fresno közösen Special Session-t szervezett
How to Solve It? Heuristics and Inquiry Based Learning
címmel a Fall Western Sectional Meeting of the American Mathematical Society University of Utah, Salt Lake City, Utah, October 24-25, 2020 keretében.
A Special Session a Második Nemzetközi Heurisztika Konferencia folytatásaként szervezett és a COVID-19 miatt elmaradt konferencia átszervezése virtuális formában.
A program itt érhető el.
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Ambrus Gergely (ELTE BTK)
A személy azonossága: narrativista vagy pszichológiai folytonosság elméletek
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az előadásban Marya Schechtman narrativista személy-elméletét vetem össze a Derek Parfit neo-Humeiánus pszichológiai folytonosság elméletével. Az elméletek bemutatása után Schechtman egyik fontos érvét vizsgálom, amely azt kívánja megmutatni, hogy a parfiti személy-felfogás nem tartható, mert Parfit elméletének alapvető fogalma, a kvázi-memória (q-memory), és hasonlóképpen a kvázi-hit, a kvázi-szándék stb., ellentmondásokhoz vezet. Amellett érvelek, hogy a kvázi-memória fogalma megvédhető Schechtman érveivel szemben. Ugyanakkor azt is állítom, hogy a parfiti pszichológiai folytonosság elmélet másfajta súlyos problémákkal kell szembenézzen, nevezetesen, hogy nem tud elszámolni az azonosulással, ami, véleményem szerint, szükséges feltétele az azonosságnak. Az előadás végén röviden megvizsgálom az azonosulás néhány lehetséges forrását, és hogy ezek vajon a narrativista vagy a pszichológiai folytonosság elméletet támogatják jobban.
Kommentátor: Tuboly Ádám (BTK FI)
Időpont: 2020. október 27. (kedd), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium
Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=UR-zYSCeD9E&list=UU0d_fbtAqxB76d2szRf8--g&index=2
A kisváros dicsérete című tanulmánykötet (szerkesztette Hörcher Ferenc, Körmendy Imre és Tóbiás Krisztián, Tempevölgy, Balatonfüred, 2019) bemutató kerekasztal beszélgetése (2020. október 8. MUT) elérhető a következő linken:
https://www.youtube.com/watch?v=m2xaeUZy9qs&ab_channel=MagyarUrbanisztikaiT%C3%A1rsas%C3%A1g
A kötetet bemutatták Dúll Andrea környezetpszichológus és Kocsis János Balázs szociológus, várostörténész.
A kisváros dicsérete című kiadvány online bemutatójára október 8-án (csütörtökön), 15 órai kezdettel kerül sor a szerkesztők, köztük Hörcher Ferenc, intézetünk munkatársa részvételével. A kötet A Polgári öntudat, városfejlesztés és önkormányzati modellek Magyarországon és Európában - A közepes és kisebb városok példája címmel 2018 áprilisában, Balatonfüreden megrendezett konferencia előadásait tartalmazza, intézetünk munkatársai közül Jász Borbála, Kovács Gábor és Mester Béla tanulmányai is szerepelnek benne.
Az eseményt ezen a linken keresztül lehet élőben követni: https://www.youtube.com/watch?v=4k3Oga9aEIw&feature=youtu.be
További részletek az eseményre szóló meghívóban találhatók.
Megjelent Hévizi Ottó Diaphoron. Különbözés. Rendhagyó betekintés a filozófia terébe című online-könyve az Akadémiai Kiadó most indult „Betekintés” nevű könyvsorozata keretében (mersz.hu).
A könyv kiadói fülszövege: „A szerző egy képzetes téren át vezeti az olvasót az egyetemes filozófia alapvető fogalmait és elképzeléseit megismertetve. A filozófiai tér planetáriumában való utazás során kiderül, mit jelent belépni ebbe a térbe vagy kívül állni rajta. Megismerkedünk a tudással, a nem tudással, különféle irányzatokkal, az igazság, a valóság kétességével, képet kaphatunk a filozófiai tér külső és belső határairól. A könyv szerint a filozófia nem más, mint érvekkel végig gondolt, olykor a végsőkig vitt ’különbözés’ (görögül: diaphoron) tere. A szellemi relativitás tere, de nem a relativizmusé, a gondolati forgandóságé, és nem a teljes felfordulásé. A különbözésen, sokarcúságon, a sokféle értelemadáson alapuló filozófiakép azt a megfontolást tükrözi, amelyet Robert Musil így fejez ki: ’A szellemnek megvannak a szigorú törvényei. Ha sokértelművé válik, annak egyértelmű sokértelműségnek kell lennie.’ ”
Az online-könyv linkje: https://mersz.hu/hevizi-diaphoron-kulonbozes
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Németh Attila
Az epikureus univerzálékról
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az univerzálék problémája egymástól rendkívül eltérő, komplex filozófiai kontextusokban jelent meg a filozófiatörténet során és ezért sokszor egyáltalán nem evidens, hogy az ókori gondolkodók közül ki és hogyan közelítette meg vagy hogy egyáltalán foglalkozott-e a kérdéssel filozófiájában. Epikuroszról például általában nem szokás azt gondolni, hogy foglalkozott volna az univerzálék kérdésével. Mindazonáltal az ókori Herculaneum egy villájának könyvtárából kiásott epikureus papiruszokat többi forrásunkkal összeolvasva egy egészen komplex képet kapunk ismeretelméletének fogalmi mátrixáról, amelynek egyes elemei kifejezetten az univerzálék problémájára vonatkoznak. Előadásomban a teljes filológiai rekonstrukciótól eltekintve Epikurosz elméletét és annak filozófiai tétjét kívánom bemutatni.
Kommentátor: Schmal Dániel (BTK FI)
Időpont: 2020. október 6. (kedd), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium
Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:
51. oldal / 145