Szécsi Gábor új kötete

Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai címmel jelent meg a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak és Mák Kornélnak könyve a Belvedere Meridionale Kiadó gondozásában.

A könyv a történelmi megismerés lehetőségeivel, a történettudomány, a történeti kutatás módszertanának új modelljeivel foglalkozik. Arra a problémára fókuszál, hogy az emberi gondolkodás történetorientáltsága miként válhat a történeti források hátterében rejlő szerzői indítékok, valamint a források által megörökített történelemformáló szándékok megértésének alapjává. A szerzők a fontosabb narrativista elméletek áttekintésével mindenekelőtt arra kívánnak rávilágítani, hogy milyen megfontolások jegyében került az elmúlt 50 évben a történeti gnoszeológiai kutatások középpontjába a narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör.

Szécsi Gábor – Mák Kornél: Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai. Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged, 2019.

Kovács Gábor előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kovács Gábor

A világot némán pusztító jóság – a politikai morál problémája Hannah Arendt politikai filozófiai koncepciójában

című online intézeti előadására.

A címben jelzett meghökkentő állítás Arendt 1963-as Forradalom-könyvében kirajzolódó cselekvéselméleti koncepció központi tézise. A mára szinte áttekinthetetlenre duzzadt Arendt-recepció jelentős része foglalkozik azzal a problémakörrel, amibe ez a kijelentés ágyazódik. Ez Arendt cselekvéselméletének ellentmondásossága, illetve az a kérdés, hogy van-e Arendtnek valamiféle – cselekvéselmélete agonisztikus vonásait ellensúlyozó – elgondolása a politikai morálról. Számos interpretáció létezik pro és kontra – az előadás ezek főbb típusait veszi szemügyre. A kiinduló hipotézis az, hogy az arendti oeuvre nem igazán értelmezhető a filozófusnő életpályája nélkül: ez adja azt a kontextust, amelyből kinőnek az arendti politikai filozófia sajátos kategóriái és koncepciói. Az előadás a címben jelzett problematikát a totalitarizmus-élmény felől veszi szemügyre. Alighanem igaza van Margaret Canovan-nek, amikor ezt tartja olyan perspektívának, amelyből értelmezhetőek – jóllehet nem feloldhatóak – az életmű súlyos belső ambivalenciái.    

Időpont: 2020. április 16. (csütörtök), 11. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme

Boros Gábor előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Boros Gábor (KRE)
Body and Mind in Two Discourses on Method: Descartes, Dilthey and Misch

című online intézeti előadására.

(Az előadás magyar nyelven lesz megtartva.)

Az előadás angol nyelvű absztraktja:

The point of departure of my presentation will be the fact that in his monumental History of Autobiography, Georg Misch considered Descartes’ Discourse on Method a fine example of intellectual autobiography.

Yet, as we all know, the Discourse is a highly complex text far from a simple autobiography. And what is even more, and more disturbing is that Misch utilised for his work Dilthey’s concept of an autobiography that was meant to capture the sense of “life as narrating itself” laying down the proper, i.e. “objective” foundation for the historical sciences. But how shall we take “sincerity” in this case, which is the distinguishing feature of a real autobiography in the Dilthey-Misch sense?

I will apply a kind of hermeneutic method trying to move back and forth in a double hermeneutic circle: I will take a look at Misch’s whole concept of an autobiography, and at the historical data in Descartes’s life and works in order to understand the autobiographic character of the Discourse moving again from the details to the whole and vice versa. My tentative point is that because of the sincerity of life that narrated Descartes’ “history of his intellect” it cannot be taken as an autobiography in the Dilthey-Misch sense nor in a usual sense. The body-mind problem will have an important place in my argumentation.

Kommentátor: Olay Csaba (ELTE, BTK FI)

Időpont: 2020. ápriliis 7. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiaiintézetiszemináriumáprilis7

Gyenis Balázs előadása

Gyenis Balázs a University of Illinois által szervezett "Causation and Reduction: From Metaphysics to the Sciences" c. konferencián tart meghívott előadást április 4-én (az utazási korlátozások miatt online formátumban). A konferencia részletei itt elérhetőek.

Szabad György, a történész - a Magyar Tudomány tematikus összeállítása Dénes Iván Zoltán és Hörcher Ferenc társszerkesztésében

A Magyar Tudomány vendégszerkesztőiként Dénes Iván Zoltán és Hörcher Ferenc szerkesztette a Szabad György emlékszámot (2020/4). Az MTA folyóiratának tematikus összeállítása itt érhető el.

A szám rövid tartalma:

Dénes Iván Zoltán, Hörcher Ferenc: BEVEZETÉS

Miru György: SZABAD GYÖRGY ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS FÜGGETLENSÉGI PARADIGMÁJA

Hermann Róbert: SZEMÉLYES VAGY TUDOMÁNYOS? KOSÁRY DOMOKOS ÉS SZABAD GYÖRGY VITÁJÁNAK ELŐZMÉNYEI

Dénes Iván Zoltán: EGY SZOKATLAN VITA

Velkey Ferenc: SZABAD GYÖRGY AUTOBIOGRÁFIÁI

Csorba László: SZEREPLŐ ÉS VISSZATEKINTŐ – EGY SZÖVEGTÍPUSRÓL JEGYZETKÉSZÍTÉS KÖZBEN

Gángó Gábor szócikkei nemzetközi kézikönyvben és portálon

Gángó Gábornak Ernst Königről szóló szócikke jelent meg a "Natural Law 1625-1850: Database" (Erfurt/Halle/Jena) adatbázisban, valamint Széchenyi Istvánról és Eötvös Józsefről írott szócikkekkel járult hozzá a "Die Soziologie und ihre Nachbardisziplinen im Habsburgerreich. Ein Kompendium internationaler Forschungen zu den Kulturwissenschaften in Zentraleuropa" (szerk. Karl Acham) című kézikönyvhöz.

Szabó Gábor előadása Barcelonában

Szabó Gábor "Simultaneous versus measurement contextuality in quantum theory" címmel előadást tart március 9-én a Barcelonai Egyetemen, a LOGOS szervezésében.

Tuboly Ádám tanulmánya a British Journal for the History of Philosophy-ban

"A cricket game, a train ticket and a vacuum to be filled: Ayer's logical positivism as a focal point for post-war British cultural struggles" címmel jelent meg Tuboly Ádám Tamás tanulmánya a British Journal for the History of Philosophy lapban. A cikk azt mutatja meg, hogy Ayer Language, Truth and Logic című munkájának megjelenése után a logikai pozitivizmus, és kiváltképp Ayer verziója miképp került a korszak fasizmus-vitáinak középpontjába.