"A cricket game, a train ticket and a vacuum to be filled: Ayer's logical positivism as a focal point for post-war British cultural struggles" címmel jelent meg Tuboly Ádám Tamás tanulmánya a British Journal for the History of Philosophy lapban. A cikk azt mutatja meg, hogy Ayer Language, Truth and Logic című munkájának megjelenése után a logikai pozitivizmus, és kiváltképp Ayer verziója miképp került a korszak fasizmus-vitáinak középpontjába.
"On the Very Idea of Distant Correlations" címmel jelent meg Gömöri Márton tanulmánya a Foundations of Physics folyóiratnál. A cikk a statisztikus korreláció fogalmának egy olyan új aspektusára mutat rá, melynek újragondolása segíthet értelmezni az ún. EPR-korrelációkat a kvantummechanikában.
Megjelent a Filozofia folyóirat magyar tematikus száma a magyar filozófiatörténet-írással a középpontban, intézetünk munkatársainak írásaival.
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Gángó Gábor (BTK FI) előadására:
Természetjog Kelet-Európában: áttekintés
Az előadás kísérletet tesz a kelet-európai 17-18. századi természetjogi gondolkodás egyes jellegzetességeinek a megállapítására. Az „Early-Modern Natural Law in Eastern Europe” (Erfurt, 2019. november) című konferencia és a „Network on Natural Law 1625–1850” (Erfurt/Gotha/Halle) kutatócsoport eredményeire is támaszkodva a következő tézisek mellett érvel:
Felekezeti választóvonalak (lutheránus, református, unitárius, szociniánus, katolikus, pravoszláv) tagolják a modern természetjog kelet-európai recepcióját. Az oktatási intézmények az alapvető megjelenési formáját jelentik a természetjogi gondolkodásnak. A (nyugati kereszténység esetében) közös teológiai kereten belül a természetjogi tanítások értelmezése a nyugatitól eltérő politikai rendszerek és kultúrák összefüggésében ment végbe, a teológiai tanítást és a politikai rendszereket alkotó elemek adaptációjának kettős stratégiájával, az első esetben apologetikus, a második esetben kritikai funkciót véve fel. Nagy különbség Kelet és Nyugat között az egyetemek hiánya Keleten, amelynek következtében a természetjog művelése a 17. században protestáns akadémiákhoz, akadémiai gimnáziumokhoz kötődik. Tizenévesek tanítási és karrierigényeihez van szabva a tárgyalás, amelynek következtében a tanárok teljesítménye 1) nem önálló munkákban jelentkezik, hanem feloldódik tankönyvekben, előszavakban, a hallgatók számára megírt disputációkban; 2) nem kerül vissza az európai respublica litteraria közegébe, hanem megmarad az iskola vagy a régió nyilvánosságában. A 17. századi összeurópai trendek visszahatásaként jelentkező katolikus természetjog nyer bebocsátást a Habsburg Birodalom egyetemeire, hogy hatást gyakoroljon a 18. század második felének politikai modernizációs törekvéseire.
Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4, B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2020. március 5. (csütörtök), 12. óra
Hörcher Ferenc részt vesz a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete téli egyetemén, melynek témája a bizalom. A ma délutáni panel témája Bizalom és értékek globális perspektívában. Hörcher Ferenc rövid, angol nyelvű prezentációjának címe: "A politikai bizalom korlátainak térbeli és személyi összetevői".
Időpont: 2020. február 27. délután 14.30-16.00
Helyszín: IASK, Chernel utca 14, H-9730 Kőszeg
Intézetünk tudományos főmunkatársát, Turgonyi Zoltánt tagjai közé választotta az 1915-ben alakult Szent István Tudományos Akadémia.
Turgonyi Zoltán 2020. március 2-án tartja meg "Az elszabadult aranyszabály. A kölcsönösség elve Szent Ágostontól a liberalizmusig" című székfoglaló előadását.
Részletek a meghívóban.
Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Szabó Gábor MTA doktora címre benyújtott
„Causality, Locality, and Probability in Quantum Theory”
című értekezésének 2020. március 5-én 14.15 órakor, a Humán Tudományok Kutatóháza Nagy Előadótermében (1097 Bp., IX., Tóth K. u. 4.) tartandó nyilvános vitájára.
Az értekezés opponensei:
Geszti Tamás, a fizikai tudomány doktora
Németi István, a matematikai tudomány doktora
Máté András, a filozófiai tudomány kandidátusa
Az értekezés megtekinthető az MTA Könyvtárában (Bp. V., Arany J. u. 1.), valamint az MTA honlapján. A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet és írásban előzetesen is, a hozzászólást aláírásával vállalva észrevételt tehet.
"Knowledge Missemination: L. Susan Stebbing, C.E.M. Joad, and Philipp Frank on the Philosophy of the Physicists" cimmel jelent meg Tuboly Ádám Tamás tanulmánya a Perspectives on Science legújabb számában. A cikk a huszadik század 20-as és 30-as éveiben megjelent fizikusok idealista filozófiai interpretációjára adott kritikai reakciókat elemzi és ezek kapcsán kínál egy narratívát a tudásdisszeminációa sikertelenségéről.
59. oldal / 149