A Magyar Tudomány vendégszerkesztőiként Dénes Iván Zoltán és Hörcher Ferenc szerkesztette a Szabad György emlékszámot (2020/4). Az MTA folyóiratának tematikus összeállítása itt érhető el.
A szám rövid tartalma:
Dénes Iván Zoltán, Hörcher Ferenc: BEVEZETÉS
Miru György: SZABAD GYÖRGY ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS FÜGGETLENSÉGI PARADIGMÁJA
Hermann Róbert: SZEMÉLYES VAGY TUDOMÁNYOS? KOSÁRY DOMOKOS ÉS SZABAD GYÖRGY VITÁJÁNAK ELŐZMÉNYEI
Dénes Iván Zoltán: EGY SZOKATLAN VITA
Velkey Ferenc: SZABAD GYÖRGY AUTOBIOGRÁFIÁI
Csorba László: SZEREPLŐ ÉS VISSZATEKINTŐ – EGY SZÖVEGTÍPUSRÓL JEGYZETKÉSZÍTÉS KÖZBEN
Gángó Gábornak Ernst Königről szóló szócikke jelent meg a "Natural Law 1625-1850: Database" (Erfurt/Halle/Jena) adatbázisban, valamint Széchenyi Istvánról és Eötvös Józsefről írott szócikkekkel járult hozzá a "Die Soziologie und ihre Nachbardisziplinen im Habsburgerreich. Ein Kompendium internationaler Forschungen zu den Kulturwissenschaften in Zentraleuropa" (szerk. Karl Acham) című kézikönyvhöz.
Szabó Gábor "Simultaneous versus measurement contextuality in quantum theory" címmel előadást tart március 9-én a Barcelonai Egyetemen, a LOGOS szervezésében.
"A cricket game, a train ticket and a vacuum to be filled: Ayer's logical positivism as a focal point for post-war British cultural struggles" címmel jelent meg Tuboly Ádám Tamás tanulmánya a British Journal for the History of Philosophy lapban. A cikk azt mutatja meg, hogy Ayer Language, Truth and Logic című munkájának megjelenése után a logikai pozitivizmus, és kiváltképp Ayer verziója miképp került a korszak fasizmus-vitáinak középpontjába.
"On the Very Idea of Distant Correlations" címmel jelent meg Gömöri Márton tanulmánya a Foundations of Physics folyóiratnál. A cikk a statisztikus korreláció fogalmának egy olyan új aspektusára mutat rá, melynek újragondolása segíthet értelmezni az ún. EPR-korrelációkat a kvantummechanikában.
Megjelent a Filozofia folyóirat magyar tematikus száma a magyar filozófiatörténet-írással a középpontban, intézetünk munkatársainak írásaival.
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Gángó Gábor (BTK FI) előadására:
Természetjog Kelet-Európában: áttekintés
Az előadás kísérletet tesz a kelet-európai 17-18. századi természetjogi gondolkodás egyes jellegzetességeinek a megállapítására. Az „Early-Modern Natural Law in Eastern Europe” (Erfurt, 2019. november) című konferencia és a „Network on Natural Law 1625–1850” (Erfurt/Gotha/Halle) kutatócsoport eredményeire is támaszkodva a következő tézisek mellett érvel:
Felekezeti választóvonalak (lutheránus, református, unitárius, szociniánus, katolikus, pravoszláv) tagolják a modern természetjog kelet-európai recepcióját. Az oktatási intézmények az alapvető megjelenési formáját jelentik a természetjogi gondolkodásnak. A (nyugati kereszténység esetében) közös teológiai kereten belül a természetjogi tanítások értelmezése a nyugatitól eltérő politikai rendszerek és kultúrák összefüggésében ment végbe, a teológiai tanítást és a politikai rendszereket alkotó elemek adaptációjának kettős stratégiájával, az első esetben apologetikus, a második esetben kritikai funkciót véve fel. Nagy különbség Kelet és Nyugat között az egyetemek hiánya Keleten, amelynek következtében a természetjog művelése a 17. században protestáns akadémiákhoz, akadémiai gimnáziumokhoz kötődik. Tizenévesek tanítási és karrierigényeihez van szabva a tárgyalás, amelynek következtében a tanárok teljesítménye 1) nem önálló munkákban jelentkezik, hanem feloldódik tankönyvekben, előszavakban, a hallgatók számára megírt disputációkban; 2) nem kerül vissza az európai respublica litteraria közegébe, hanem megmarad az iskola vagy a régió nyilvánosságában. A 17. századi összeurópai trendek visszahatásaként jelentkező katolikus természetjog nyer bebocsátást a Habsburg Birodalom egyetemeire, hogy hatást gyakoroljon a 18. század második felének politikai modernizációs törekvéseire.
Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4, B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2020. március 5. (csütörtök), 12. óra
Hörcher Ferenc részt vesz a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete téli egyetemén, melynek témája a bizalom. A ma délutáni panel témája Bizalom és értékek globális perspektívában. Hörcher Ferenc rövid, angol nyelvű prezentációjának címe: "A politikai bizalom korlátainak térbeli és személyi összetevői".
Időpont: 2020. február 27. délután 14.30-16.00
Helyszín: IASK, Chernel utca 14, H-9730 Kőszeg
57. oldal / 147