Tinta és szellem

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Modern Filozófia- és Eszmetörténet Kutatócsoportjának tagjai 2020. november 26-án konferenciát rendeznek „Tinta és szellem. A filozófiatörténeti hagyatékok és szövegkiadások módszertani problémái és filozófiai mélységei” címmel.

A magyar filozófiatörténeti hagyomány gazdagságának feltárása – meghaladva e hagyomány vélelmezett hiányának vagy elmaradottságának immár másfél évszázados toposzát – csak az új forrásokat feltáró és azok meghatározottságában maradó filozófiatörténet-írástól remélhető. Sőt, a forráscentrikus filozófiatörténet-írás talán tevékeny szerepet tölthet be a kortárs európai (kontinentális) filozófia művelésébe való bekapcsolódásunkban is, hiszen a kontinentális filozófiai hagyomány napjainkban zajló örvendetes újraelsajátítása jelentős részben éppen a klasszikus szerzők és szövegek körének bővítéséből táplálkozik. Ez a tevékenység ugyanakkor számos módszertani jellegű nehézségbe is ütközik a praktikus részletektől kezdve egészen a koncepcionális megfontolásokig. Konferenciánk – folytatva a magyar és egyetemes filozófiatörténet-írás módszertanának szentelt rendezvények már megkezdett hagyományát (lásd pl.: Megismerés, kritika, történetiség, 2018. okt. 15.; Ki a jelentős magyar filozófus? Relevanciakritériumok és kánonalkotás a 19-20. századi magyar filozófia történetírásában, 2019. nov. 29.) – e kérdések termékeny megvitatására szeretne platformot teremteni abból a meggyőződésből kiindulva, hogy azokban nemcsak a filozófia módszertanára és céljaira vonatkozó meggyőződések jelenhetnek meg, hanem a forráscentrikus filozófiatörténet-írás gyakorlata – a filozófiatörténet materialitásával való szembesülés – éppen hogy megtermékenyítőleg hathat és fogódzót kínálhat a magyar és egyetemes filozófia hagyományaira, végső soron pedig a filozófia mibenlétére irányuló reflexióink számára.

A konferencia programja elérhető ITT.

A konferencia szervezői: Szabados Bettina (ELTE BTK / BTK FI) – Varga Péter András (BTK FI)

Járványügyi okok miatt a konferencián nincs lehetőség személyes részvételre; hozzászólást, kommentárt Zoom-on keresztül intézhetnek az érdeklődők az előadók felé. Regisztrációs szándékukat név és e-mail cím elküldésével, kérjük, előzetesen jelezzék a e-mailcímen.

A rendezvény nem sajtónyilvános.

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával.

Gángó Gábor nemzetközi tanulmánya

A BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadójának, Gángó Gábornak angol nyelvű tanulmánya jelent meg a Jewish Culture and History című lapban a Taylor & Francis kiadónál Towards the 1868/69 Jewish congress in Hungary: Minister Eötvös’s project of confessional autonomy and the Emancipation Act in 1867 címmel.

A tanulmány magyar nyelvű összefoglalója:

„Az ortodox és neológ zsidóság közti szakadás jobb megértéséhez elsődleges fontosságú annak a szerepnek a tisztázása, amelyet Eötvös József báró mint vallás- és közoktatásügyi miniszter töltött be az 1868/69-es zsidó kongresszussal összefüggésben. A tanulmány Eötvös József és a neológ párt szövetségének első évét mutatja be. Bizonyítja, hogy a miniszter felekezeti autonómiaterve 1867 derekán alapvetően meghatározta a kongresszus létrejöttének mikéntjét. Ezáltal hozzájárul a szakirodalom régóta fennálló adósságának törlesztéséhez a kongresszus előkészületeinek, lefolyásának és következményeinek a magyar kormány valláspolitikájában való kontextualizálásával.”

A testtel bíró elme a filozófia történetében

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya

2020. november 6-án konferenciát rendez

A testtel bíró elme a filozófia történetében

címmel.

Az utóbbi nagyjából száz év angolszász dominanciájú elmefilozófiájának gyakran magától értetődő föltevése volt, hogy az elme nem más, mint mentális állapotok és folyamatok összekapcsolódó hálózata, a funkcionális állapotok (logikai és komputációs folyamatok) pedig függetlenek attól, hogy milyen testi formában implementálódnak. Manapság inkább az a nézet vált elfogadottá, hogy a test alapvető szerepet játszik a tapasztalásban, gondolkodásban, nyelvhasználatban, cselekvésben és értékelésben. Nyelvünkre és gondolkodásunkra erős hatást gyakorolnak a testi eredetű metaforák, s a mentális/emocionális állapotok artikulálásához a testi cselekedetek ismétlődő mintázatait használjuk.

A rövid távú filozófiatörténeti emlékezetben e a szemléletváltás gyakran az utóbbi húsz – harminc év nagy fordulataként jelenik meg. A konferencia előadásai azonban az elme és test lényegi kapcsolatáról az ókortól a 20. századig keletkezett filozófiai koncepciókat vizsgálják.

A konferencia programja:

9.50 Megnyitó

10 – 10.45 Lautner Péter (PPKE) Galénosz a lelki tulajdonságok testi feltételeiről

10.45 – 11.30 Borbély Gábor (ELTE BTK) "Vagy nem létezőnek hiszik a lelket, vagy úgy vélekednek, hogy a test mozgása révén jön létre": az arisztotelészi lélekfilozófia recepciójának kezdetei a középkorban.

11.30. – 11.40 kávészünet

11.40 – 12.25 Laki János (ELKH): Lélek és elme. Galilei a fenomenális állapotokról.

12.25 – 13.10 Schmal Dániel (PPKE): A karteziánus dualizmus és a testesültség problémája

13.10 – 14 ebédszünet

14 – 14.45 Golden Dániel (ELKH) A cselekvő testbe integrált elme – James, Mead és Dewey

14.45 – 15.30 Varga Péter (ELKH): A térészlelés »helyi jelekre« (Lokalzeichen) alapozott elmélete körüli vita a korai fenomenológiában

15.30 – 15.40 kávészünet

15.40 – 16.25 Kondor Zsuzsanna (ELKH): Bergson az elméről és a mozgásról

16.25 – 17.10 Benedek András (ELKH): Megjegyzések a „testesültség” terminus jelentéseiről mai és történeti kontextusok figyelembevételével

A konferenciához az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/91452165421?pwd=RXRXWmRtNWVGYzRrY1JvQ3hORDBEQT09

A Magyar Filozófiai Társaság Nívódíja

A Magyar Filozófiai Társaság (MFT) a 2020. évi Nívódíját a Mi a filozófiatörténet? A filozófiatörténet filozófiája a kortárs kontinentális filozófiában c. könyvnek ítélte oda, melynek szerzője a BTK Filozófiai Intézet munkatársa, Varga Péter András. A Filozófia Világnapja alkalmából szervezett díjátadóra november 20-án (pénteken), 16 órakor, a Kossuth Klubban kerül sor, a járványhelyzetre való tekintettel zárt körűen. Az esemény online közvetítését az érdeklődők egy később megadandó linken követhetik majd.

Réz Anna előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Réz Anna (ELTE BTK)

Szexuális vagy szexista? – A nőket érő munkahelyi zaklatásról

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A nőket érő munkahelyi zaklatás jogi kodifikációja az Egyesült Államokban a feminista mozgalom egyik nagy sikertörténete. De tudunk-e egységes elméletet arról az erkölcsi kárról, amely a mai amerikai jogrend szerint zaklatásnak minősülő viselkedések következtében létrejön? Előadásomban először a zaklatás jogi tényállásának amerikai történetét és kontextusát veszem szemügyre, majd rátérek azokra az elméletekre, amelyek a zaklatás tilalmának erkölcsi igazolását nyújtják, és elkülönítem egymástól a nőket érő szexuális és nem-szexuális munkahelyi zaklatás különböző formáit. Végül ezen elméletek fényében kitérek arra a – praktikus szempontból periferikus, ám nagy közérdeklődésre számot tartó – kérdésre, hogy zaklatásnak tekinthetőek-e a jóindulatú szexizmus megnyilvánulásai.

Kommentátor: Tőzsér János (BTK FI)

Időpont: 2020. november 3. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Hörcher Ferenc kitüntetése

Örömmel tudatjuk, hogy Hörcher Ferenc, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének intézetigazgató egyetemi tanára a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült a filozófia és a politikatudomány területén végzett, nemzetközileg is elismert kutatói-oktatói munkája, valamint intézetvezetői tevékenysége elismeréseként.

A kitüntetést Áder János köztársasági elnök megbízásából Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át múlt pénteken.

Nemzetközi tanulmánykötet Tuboly Ádám Tamás szerkesztésében

Megjelent a Palgrave Macmillan kiadó "History of Analytic Philosophy" című sorozatában a Tuboly Ádám Tamás által szerkesztett "The Historical and Philosophical Significance of Ayer's Language, Truth and Logic" című kötet. A könyvben A.J. Ayer klasszikus, 1936-os Language, Truth and Logic című könyvét tárgyalja a nemzetközi szerzőgárda és különféle szempontok (nyelvilozófia, etika, episztemológia és a könyv kulturális hatása) alapján járnak utána a kötet történetének és kortárs relevanciájának.

AMS őszi meeting

Az MTA Tudomány és Technikatörténeti Állandó Bizottságának Pólya György Heurisztikai Albizottsága, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelméleti Osztálya, és a California State University, Fresno közösen Special Session-t szervezett

How to Solve It? Heuristics and Inquiry Based Learning

címmel a Fall Western Sectional Meeting of the American Mathematical Society University of Utah, Salt Lake City, Utah, October 24-25, 2020 keretében.

A Special Session a Második Nemzetközi Heurisztika Konferencia folytatásaként szervezett és a COVID-19 miatt elmaradt konferencia átszervezése virtuális formában.

A program itt érhető el.