Tudománynépszerűsítő videók Zuh Deodáth szereplésével

Intézetünk munkatársa, a Lendület Morál és Tudomány kutatócsoport tagja, Zuh Deodáth forgatókönyvírója és szereplője az alábbi, a szecesszió korszakának eszmetörténetéről szóló rövid dokumentumfilmnek. A két részes film központi kérdése az, hogy milyen fogalmi háttér előtt tekinthető a szecesszió egy átfogó európai stílusirányzatnak. Illetve mi az a gondolat, amely meghatározza ennek a korszaknak a viszonyát az azt megelőzőekhez? A válaszokat a kisfilm szereplői a korszakban épült nagyváradi épületeken keresztül szemléltetik.

Bővebben …

Szabados Bettina német nyelvű előadása a Nächte der PhilosophInnen programsorozat keretében

Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézet fiatal kutatója 2020. december 1-jén Ist die Verwirklichung philosophischer Theorien in politischer Praxis moralisch akzeptabel? Der Philosoph Georg Lukács am Scheideweg címmel tartott egyórás online előadást a Nächte der PhilosophInnen című programsorozat keretében a DOML (Dokumentationsstelle für ost- und mitteleuropäische Literatur) filozófiai fórumának felkérésére.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás elsősorban a Lukács György munkássága iránt általánosságban érdeklődő hallgatóságot szerette volna megszólítani, így témájául a teória praxisban való megvalósításának lehetőségeit választotta, pontosabban, hogy ez miként értelmezhető a fiatal Lukács filozófiájának vonatkozásában. Az előadás során a fiatal Lukács belső gondolati fejlődésének rekonstrukciójára történt kísérlet olyan korai művei alapján mint A lélek és a formák, A lelki szegénységről, illetve A regény elmélete, majd a Lukács-kutatás során talán már túl is értelmezett fordulat kapcsán emelte diszkusszióba az áldozat kérdését, azaz, miként játszott az áldozat szerepet Lukács marxista fordulatában. Az előadást követő diszkusszióban az áldozat jelentésének bővüléséről, (át)értelmezéséről illetve politizálódásáról alakult ki érdekfeszítő eszmecsere.

A Festival Nächte der PhilosophInnen főszervezője Dr. Margarete Maurer, a Rosa Luxemburg Institut alapítója. DOML (Dokumentationsstelle für ost- und mitteleuropäische Literatur) Philosophischem Forum-ának főszervezője Dr. Stephen Teichgräber.

Környezetfilozófiai tanulmánykötet Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében

A Gondolat Kiadó gondozásában tanulmánykötet jelent meg a környezeti etika nevelés filozófiai alapjairól Természet és felelősség címmel Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében. A kötet egyrészt a környezetfilozófia fogalmi kérdéseivel és kortárs irányzataival, másrészt a környezeti etika és nevelés filozófiai vetületeivel foglalkozik. A tanulmányok interdiszciplináris megközelítésben világítják meg az ún. ökologikus társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezések elméleti fundamentumait.

Az Alkalmazott Filozófiai Társaság kétévente különböző témákat elemez. Idén a környezet, etika és nevelés témakört vizsgálta. E témakör jelentőségét nem kell hangsúlyoznunk. Modern világunkban egyidejűleg van jelen a környezetpusztító gondolkodás és gyakorlat, illetve a válság megoldására irányuló törekvés. Az ökologikus társadalom megteremtése érdekében a változások kiterjedt rendszerére van szükség, amely egyaránt érinti értékrendünket, gondolkodásunkat, fogyasztási szokásainkat, oktatási intézményeinket és technológiánkat. E folyamatokat kiválóan megragadja ez a tanulmánykötet, amelyet a szerkesztők jó szívvel ajánlanak a környezeti problémák általános kérdései iránt is érdeklődő olvasók számára.

A kötetről bővebb információk ezen a linken érhetők el: https://www.gondolatkiado.hu/termeszet-es-felel-sseg-a-kornyezeti-etika-es-neveles-filozofiai-alapjai

Szécsi Gábor – Tóth I. János: Természet és felelősség. A környezeti etika és nevelés filozófiai alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020.

Hörcher Ferenc előadása

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Hörcher Ferenc

Báró Kemény Zsigmond forradalomellenes filozófiája

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás Kemény Zsigmond konzervatívnak titulálható forradalom utáni röpiratait (Forradalom után, Még egy szó a forradalom után) elemzi, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban törés van-e Kemény gondolkodásában 1849 után, vagy csak a politikai álláspontja változott az elveszített szabadságharc következtében, miközben az emberi szenvedélyekről és a józanság erényéről vallott elképzelései változatlanok maradtak. Amellett fogok érvelni, hogy ez utóbbi a helyzet, s hogy a politikai álláspont váltása is szükségszerű következménye a politikai helyzet változásának. Az előadás végén a röpiratok fogadtatására is ki fogok térni, amellett érvelve, hogy mára ezek a kor meghatározó politikafilozófiai teljesítményévé váltak, egyre inkább egy lehetséges magyar realista(liberál)konzervativizmus alapító szövegeinek számítanak.

Időpont: 2021. január 5. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/98579335626?pwd=YWQvNmVRTkNMK1lpMjM4S0dyaFc0Zz09

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=nJ7XaZVcd5o

Urban development and crisis management - konferencia a litván-magyar bilaterális projekt keretében

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet a „Fenntartható városi fejlődés - filozófiai, szociológiai és történeti elemzések” litván-magyar bilaterális projekt keretén belül december 14-én

Urban development and crisis management – Reflections from the humanities and the social sciences

címmel konferenciát rendez.

The city – defined as a continuous transformation – is a visual and built imprint of time. Throughout history, the city was determined for continuous development and transformation, because the needs of the current population always had to be served. Social transformations, wars, epidemics, economic and moral crises always force thinkers to reflect on the changes in the social environment. There is a constant need for rethinking, rebuilding, and redesigning. Spiro Kostof (1991) argues that urban design must include the definition with some very precise points about what shapes the cities. In his essay, “Urbanism as a Way of Life” (1938), Louie Wirth describes the city with a sociological definition. The discussion about visions of a good city and about the cities of the future started in the interwar period and has continued ever since. In addition to renewal, renovation and modernisation, creative and sustainable solutions are also needed in crisis situations. The most promising approaches to the current processes of urban development today offer multidisciplinary solutions.

A konferencia programja és az absztraktfüzet elérhető ITT.

Járványügyi okok miatt a konferencián nincs lehetőség személyes részvételre; hozzászólást, kommentárt Zoom-on keresztül intézhetnek az érdeklődők az előadók felé.

A konferencia Zoom-linkje:

https://zoom.us/j/95492734064?pwd=ME1wS3VUdDN6cUxKQk82LzJydUVmZz09

A konferencia szervezője: Jász Borbála (BTK FI / BME)

Turgonyi Zoltán előadása

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztályának kutatószemináriuma keretében került sor 2020. december 10-én

Turgonyi Zoltán

Természetjog Isten halála után

című előadására.

Az előadás összefoglalója:

Készülő könyvemnek csak az egyik része viseli a fenti címet, amely azonban valójában az egész kötet mondandójának is lehetne tömör összegzése. Sokat emlegetjük az „Isten halott” nietzschei szállóigéjét annak a helyzetnek a jellemzésére, amelyben a nyugati ember számára nem evidencia többé a Teremtő létezése, és amelyben immár nem lehet szó objektív értékekről. Tényleges viselkedésünk azonban többnyire olyan, mintha még mindig nem gondoltuk volna végig, mit jelent egy nem „emberre szabott” világegyetemben élni, ahol semmi garancia nincs arra, hogy hagyományos értékeink egymással vagy a világgal összhangba hozhatók, de ahol, „cserében”, senki és semmi nem tiltja meg, hogy ugyanezeket az értékeket megváltoztassuk, ha célszerűtlennek bizonyulnak. Könyvemben egyrészt a mondottak figyelembevételével próbálok válaszolni arra a kérdésre, hogyan lehet ilyen helyzetben természetjogot kidolgozni (amelynek legalább abban biztosan különböznie kell a klasszikus természetjogtól, hogy Istent „zárójelbe teszi”). Másrészt azt vizsgálom, milyen viszonyban állhat egymással az így kidolgozott természetjog által irányított társadalom és az olyan vallás, amely továbbra is a régi típusú (tehát Isten létezésével is számoló) természetjogot fogadja el.

Kodaj Dániel előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kodaj Dániel

Véges kondicionális frekventizmus

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A valószínűség metafizikájának egy új (?) felfogása mellett szeretnék érvelni, mely szerint egy E eseményalgebra T eseménytípusának valószínűsége akkor p, ha E-események bizonyos (véges) számú ismétlődése után a T-k aránya nagyjából p. A frekventizmusnak ez a fajtája jól illeszkedik a valószínűségek empirikus viselkedéséhez, fontos episztemológiai előnyei vannak, és segít megalapozni a David Lewis-féle Vezérelvet ('Principal Principle').

Kommentátor: Szabó Gábor (BTK FI)

Időpont: 2020. december 15. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 939 1776 9138 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

 https://tinyurl.com/btk-fi-kodaj

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 939 1776 9138 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=pOKUYan8Ps0

Szabados Bettina előadása

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Szabados Bettina (BTK FI / ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola)

A filozófia és az irodalom szerepe a halál feldolgozásában

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

„Mert úgy látom, […] hogy azok, akik helyes módon foglalkoznak a filozófiával, nem készülnek semmi másra, csupán arra, hogy meghalnak és halottak lesznek” (Phaidón 64a) – fogalmazza meg Platón Szókratész által, aki saját kivégzésére készül, ekképp pedig a halál problematikáját a filozófia tárgyává lépteti elő. A halál ténye rendszerint azonban rejtőzködik, el van fedve a mindennapi lét létmódja által és ebben a mindennapiságban a halál egy rendszeresen előforduló eseménnyé válik, ami csak az ismeretleneteket érinti. Így a halállal közvetlenül a Másik halálán keresztül szembesülünk, mely során egyszerre kell feldolgozni a saját múlandóság és a Másik elvesztésének gondolatát is. Hiányoznak azonban a fogalmak, a beszédmód, mely képes lenne megfogalmazni a halál tapasztalatát, ezáltal valamiképp racionalizálni és vigaszt nyújtani a gyászolók számára. A filozófia (és így az irodalom) mint a fogalomalkotás (egyik) lehetséges eszköze képes lehet a halálról, a veszteségérzésről való beszédmód megújítására – az előadás a halál filozófiai megközelítése mellett konkrét kortárs irodalmi példákon keresztül szeretné szemléltetni, értelmezni a gyászbeszédet. Továbbá amellett szeretne érvelni, hogy habár a halálról való beszéd nem visz közelebb a halál megértéséhez, azonban képes megszelídíteni tényét és mélyebb létmegértéshez segíthet hozzá.

Időpont: 2020. december 8. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/95733430339?pwd=NHo4b3pYVmZxMWdCQk9UR3pXSnFkZz09