A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Schwendtner Tibor (EKE BMK)
Filozófiatörténet – politika – életrajz
Heidegger életművének paradigmatikus értelmezési módjai
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az előadás a Heidegger-kutatásban kialakult válságszituációra próbál reagálni. A válságot, vagy óvatosabban fogalmazva az új helyzetet – mint jól ismert – a filozófus gondolkodói naplóinak, továbbá levelezésének megjelentetése idézte elő. A politika, az élettörténet és a filozófiai munkásság kapcsolatának kérdése tolakodó módon előtérbe került, s ez a helyzet reflektív választ igényel. E válaszkísérlet reményeim szerint túlmutat e szituáció problematikáján, s a filozófiatörténet – politika – életrajz összefüggésének átgondolásához is hozzájárulhat.
A hazai és nemzetközi műemlékvédelem aktuális elméleti kérdéseinek és gyakorlati tendenciáinak interdiszciplináris vizsgálatát tűzte ki célul az az együttműködés, amely első nyilvános megjelenésének a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézet szemináriuma adott otthont 2021. május 5-én. A szemináriumon Hörcher Ferenc filozófus, eszmetörténész kezdeményezésére Fejérdy Tamás építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi tanár és egyetemi docens, Körmendy Imre építészmérnök, urbanista, a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke és Jász Borbála filozófus, művészettörténész tartott gondolatébresztő előadást Műemlék-rekonstrukció vagy replika? címmel. A diszkusszióban a Politika- és Államelméleti Kutatóintézet munkatársai mellett részt vett Dévényi Tamás építészmérnök, belsőépítész és Wettstein Domonkos építészmérnök, urbanista.
Megjelent Bernáth László és Kocsis László szerkesztésében (Budapest, Kalligram, 2021) Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra című tanulmánykötet, melynek szerzői Tőzsér János Az igazság pillanatai. Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről című könyvére (Budapest, Kalligram, 2018) reagálnak.
A Forum of Hellenistic and Roman Philosophy tisztelettel meghívja Önt következő, 2021. május 27-i, 18.00-kor kezdődő szemináriumára: Prof. Voula Tsouna (UC Santa Barbara) The Epicurean Notion of Epibolé címmel.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt
Kékesi Balázs
Szituáltság, konceptualizáció és fogalmi reprezentáció az embodied kognitív szemantikában
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
A szituált kogníció tézise nélkülözhetetlen eleme a kogníció embodied (testesült) szemléletét meghatározó téziscsoportnak. E tézis már az 1980-as években, a mesterséges intelligencia kutatásban megfogalmazódott és nagy hatást tett a kogníció embodied szemléletének olyan neves apologétáira, mint Andy Clark, vagy az un. heideggeriánus kognitív tudomány területén, Michael Wheeler. Emellett a szituált kogníció tézisének fenomenológiai olvasata a Varela, Thompson és Rosch nevével fémjelzett enaktivizmus létrejöttében játszott meghatározó szerepet. A szituált kogníció működése, a közvetlen környezet testi, cselekvő, felfedező megismerése és a konceptualizáció összefüggéseire Lakoff és Johnson kognitív metafora elmélete világított rá. Ugyanakkor a szerzőpáros által képviselt konceptualizációs hipotézis átfogó teóriává csak az ezredforduló után, Lawrence W. Barsalou, szituált konceptualizáció elméletének integrálásával vált.
A BTK Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója, Gángó Gábor 2021. június 1-től egy évre szerződéses munkatársa lesz a Padovai Egyetem „Books in Motion. Circulation and Construction of Knowledge between Italy and Europe in the Early Modern Period” című kutatási projektjének (vezető kutató: Prof. Dr. Paola Molino).
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Láng Benedek (BME)
Titok, titkolózás és kriptográfia
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az elmúlt évtizedekben a titok mint társadalmi jelenség növekvő szakmai figyelem fókuszába került. A 90-es évek óta a kora újkor legjelesebb tudománytörténészei egymás után szenteltek monográfiákat és szerkesztett tanulmányköteteket a secrecy fogalmának. Bár a téma kutatása izgalmas publikációkhoz vezetett, ezek gyakran nem haladták meg a (diplomácia-, magánélet-, tudománytörténeti, stb.) esettanulmányok szintjét. A 2010-es évek eleje óta azonban egyfajta paradigmaváltás következik be ezen a dinamikusan növekvő tudományterületen.
Megjelent Tuboly Ádám Tamás "Building a New Thursday Circle: Carnap and Frank in Prague" című tanulmánya a Christian Damböck és Gereon Wolters által szerkesztett "Der junge Carnap in historischem Kontext: 1918-1935 / Young Carnap in Historical Context: 1918-1935" című kötetben (Cham: Springer, 2021).
40. oldal / 142