Tuboly Ádám Tamás MTA Lendület támogatást nyert

A BTK Filozófiai Intézet posztdoktori kutatója, Tuboly Ádám Tamás Érték-polarizáció a tudományban című pályázata elnyerte az MTA Lendület Program támogatását.

Az idei MTA Lendület Program felhívására összesen 64-en jelentkeztek és a jelentkezők közül 15-en nyerték el az akadémiai támogatást. A nyertes 15 pályázatból mindösszesen 3 pályázatot támogattak bölcsészet- és társadalomtudományi területen. Kollégánknak kiemelkedő teljesítményéhez ezúton is szívből gratulálunk!

A pályázat rövid összefoglalója alább olvasható:

Bővebben …

Hörcher Ferenc könyvbemutatója

A BTK Filozófiai Intézet Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt Hörcher Ferenc The Political Philosophy of the European City. From Polis, through City-State to Megalopolis? című könyvének bemutatójára, Tony Spanakos (Montclair State University) és Nathan Pinkoski (Zephyr Institute) felkért hozzászólásával.

Bővebben …

Fehér M. István (1950. ápr. 24 – 2021. jún. 17.)

Fehér M. István Budapesten született, apai ágon egy Trianon után Erdélyből áttelepült családból („egy ideig lakás híján ők is pályaudvaron, vonatszerelvényben laktak”), anyai ágon budapesti polgári családból („afféle »osztályidegenként« [...] nem lehetett egyszerű [anyám] élete”), a könyvek iránti szeretetét elmondása szerint író-színpadi szerző nevelőapjától örökölte. Többször felidézett anekdotája szerint egy bukásnak köszönhető, hogy az eredetileg angol és olasz szakos bölcsész egyetemista végül a filozófusi pályát választotta: „A Bölcsészkaron uralkodó liberális légkörnek megfelelően jegyeim többsége jeles volt [...]. Ehhez képest filozófiából mint általánosan kötelező tárgyból minden további nélkül megbuktam – a pótvizsgán azután kettessel átmentem.” Oktatói tevékenységét 1977-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófiatörténeti Tanszékén, amelyhez élete végig hű maradt (1990 és 1997 között tanszékvezető, 1992-től egyetemi tanár). Egyetemi diákjai tanúsíthatják, hogy jóllehet vizsgáztatóként maga kevésbé volt hajlamos efféle karrierindító lökéseket adni, lebilincselő tanítási és előadói módszere mélyén érződött, hogy a filozófiával kapcsolatban „első meghatározó és maradandó élménye[...] az értetlenség volt”, s később ugyanennek tudta be, hogy a hermeneutikánál, az értelmezés ősi és a huszadik századi kontinentális filozófiát forradalmasító tudományánál horgonyzott le.

Bővebben …

Szabados Bettina előadása az Eörsi István-emlékkonferencián

Eörsi István József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító 2021. június 16-án ünnepelte volna 90. születésnapját. Az évforduló alkalmából életművéről egy emlékkonferencia keretében emlékeztek meg a családtagok mellett pályatársak és felkért előadók.

A konferenciát 2021. június 16-án a FUGA-ban tartották. A konferencián intézetünk fiatal kutatója, Szabados Bettina, Eörsi István Lukács Györgyhöz fűződő tanítványi kapcsolatáról tartott előadóst „Adminisztrálni a halhatatlanságot: Lukács 50 – Eörsi 90” címmel.

Bővebben …

Zuh Deodáth részvétele Az épített környezet szociológiája című kerekasztal-beszélgetésen

Az épített környezet újabban nem csak az empirikus szociológia vizsgálatainak tárgyát képezi, hanem az elméleti társadalomtudomány érdeklődését is felkeltette. Ennek kapcsán szerveznek kerekasztal-beszélgetést a TI Szociológiai Intézetében 2021. június 18-án, pénteken 16 órai kezdettel.

Zuh Deodáth hozzájárulása az erről szóló beszélgetéshez a kérdéskör filozófiai párhuzamait domborítja ki. Két gondolatot vet fel. Az egyik, hogy az épített környezet elméleti vizsgálatának kiindulópontja nagyon hasonlít a teoretikus filozófia módszertani alapállásához. Valódi erény felmutatni, hogy első látásra pofonegyszerű dolgok rendkívül bonyolultak, és fordítva: első látásra végtelenül bonyolult kérdésekről könnyen kiderülhet, hogy alapelemeikben meglepően egyszerűek. Az épített környezet főbb problémáinak vizsgálatánál nagyon hasonló diagnózisokra bukkanhatunk.

Bővebben …

Szécsi Gábor előadása a Művészet közege című konferencián

"Alkotói narratívák és értelmezési keretek az online térben" címmel tartott plenáris előadást Szécsi Gábor a Művészet közege III - Alkotáselmélet és elméletalkotás a vírus idején című konferencián. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóközpontja által szervezett, budapesti konferenciának a Pesti Vigadó adott otthont 2021. június 1-én. A konferencia programja ezen a linken tekinthető meg: https://www.mma-mmki.hu/rendezvenyek/a-muveszet-kozege-iii-konferencia/

Kontler László előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kontler László (CEU)

Földrengés, felvilágosodás és világvége:

gondolatok az utolsó ítéletről, 1686-1756

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A 18. századi eszmetörténet kutatásában újabban érvényesül az a megközelítés, mely szerint a felvilágosodás az evilági boldogság kereséséről és lehetségességéről folytatott viták együttese, melyeknek résztvevőit kevéssé foglalkoztatja a másvilág gondolata. De mi köze – van-e köze – ennek az “evilág” végével kapcsolatos, az új tudomány és a természeti teológia berkeiben bőséggel tenyésző elképzelésekhez? Ez az esettanulmány egy tervezett, nagyobb lélegzetű kutatás első lépéseként olyan, a 18. század első felében keletkezett angol nyelvű világi és vallásos szövegekben keresi a választ, amelyek természeti katasztrófák, mindenekelőtt földrengések okait és következményeit taglalják.

Bővebben …

Marosán Bence előadása

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Marosán Bence (BGE)

Önkonstitúció és megtestesülés

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadásban egy olyan, fenomenológiai megalapozású, lényegileg Husserl filozófiájából kiinduló projekt körvonalait, illetve egyes elemeit szeretném bemutatni, amelynek végső célja, hogy hozzájáruljon a tudatos, élményszerű, szubjektív tapasztalat mibenlétéről és eredetéről folytatott kortárs filozófiai és természettudományos vitákhoz, kutatásokhoz. A vállalkozás egyik fő célkitűzése, hogy segítsen választ találni arra a kérdésre, hogy az élővilág mely szintjén jelenik meg a tudatos, élményszerű tapasztalat (mindenekelőtt interoceptív és exteroceptív élmények, testi érzetek és érzékszervi tapasztalatok formájában), és miért.

Bővebben …