A Politika- és Vallásfilozófia Kutatócsoport azt tekinti küldetésének, hogy részt vegyen a politikáról és vallásról szóló kortárs nemzetközi és hazai filozófiai diskurzusokban. A kutatócsoport a nyugati politikai gondolkodás kora újkori, modern és kortárs eszméivel foglalkozik, összekapcsolva a fogalmi elemzést a történeti rekonstrukció »cambridge«-i iskolájának módszertanával. Olyan alulértékelt területek iránt érdeklődik, mint a konzervativizmus, a városi republikanizmus vagy a közép-európai és magyarországi társadalmi és politikai gondolkodás. A kutatócsoport másik súlypontja – alapozva intézetünk több évtizedes ilyen tárgyú hagyományaira – a vallásfilozófia, különös tekintettel a katolikus filozófiára, melyet a 19-20. századi német, osztrák és magyar filozófiatörténet széleskörű elemzéseinek előterében vizsgál, bevonva a filozófiatörténet-írás módszertanára vonatkozó reflexiókat és a korszerű digitális bölcsészettudományi módszereket is. |
|
Hörcher Ferenc (csoportvezető) |
Email: horcher.ferenc at btk.mta.hu Telefon: + 36 1 224 6700/4130 |
Email: szecsi.gabor at btk.mta.hu Telefon: + 36 1 224 6700/4180 |
|
Email: varga.peter at btk.mta.hu Telefon: + 36 1 224 6700/4176 |
Mentes-e a tudomány külső értékektől és hatásoktól? Miképp biztosíthatjuk a tudományos kutatás autonómiáját és szabadságát? Megvédhetjük-e a tudományt a kortárs tudománytagadó és szkeptikus álláspontokkal szemben? Többek közt ilyen és hasonlóan fontos, ám nehezen megválaszolható kérdésekre keresheti a választ a tudományfilozófia. Valójában, az elmúlt néhány évtizedben, mióta a társadalmilag elkötelezett tudományfilozófia egyre nagyobb teret nyert az akadémiai szférában, a filozófusok, szociológusok és történészek éppen ezeket a kérdéseket kutatták. A VALPOS (Value Polarizations in Science: Érték-polarizáció a tudományban) kutatócsoport ehhez a területhez kíván hozzájárulni két területcsoportra fókuszálva. Először is, új perspektívákat kínál az általános és történeti tudományfilozófia kapcsán alapkutatásként. A csoportnak ez a része (“General and Historical Philosophy of Science Cluster”) olyan kérdésekre keresi a választ, minthogy (a) miképp változott meg a tudomány társadalmi és saját megítélése a huszadik században (történeti és szisztematikus dimenzióban), kiváltképp a különféle gazdasági és politikai krízisek fényében; (b) a tudományfilozófia történetének főbb alakjai (pl. Thomas Kuhn, James Conant, Polányi Mihály) miképp érveltek a tudomány és a tudományos gyakorlat értékfüggősége mellett a pozitivizmus állítólagos ortodoxiájával szemben; (c) végezetül pedig azt fogjuk vizsgálni és bemutatni, hogy ezek a történeti kutatások mivel járulhatnak hozzá a kortárs vitákhoz és a nehézségek leküzdéséhez. A kutatócsoport másik része (“Biomedical Cluster”), az első csoport történeti és fogalmi eredményeire támaszkodva kortárs orvosbiológiai témákra fókuszál: ezen a területen – a technológiai innováció és a gyakorlatorientáltság miatt – az adatok és elméletek többdimenziós értékterheltsége még inkább tetten érhető. Ebben a kutatásban az “érték” fogalmát terjesztjük ki és vizsgáljuk a gyakorlatban, hogy három területet kössünk össze: (a) bioetikát, (b) az orvosi humán tudományokat, végül (3) a csecsemőtáplálást. Mindhárom terület több kötődő szálon keresztül is vizsgálható annak kapcsán, hogy az értékek miképp határozzák meg az orvostudományt a tudomány társadalmi kontextusában. |
|
Email: barcsi.tamas at abtk.hu Telefon: +36 1 224 6700/4166 |
|
Email: bardos.daniel at abtk.hu Telefon: +36 1 224 6700/4166 |
|
Email: biro.gabor.istvan at abtk.hu Telefon: +36 1 224 6700/4166 |
|
Email: demeter.tamas at abtk.hu Telefon: +36 1 224 6700/4164 |
|
Email: karakas.alexandra at abtk.hu Telefon: +36 1 224 6700/4166 |
|
Tuboly Ádám Tamás (csoportvezető) |
Email: tuboly.adam at abtk.hu Telefon: +36 1 224 6700/4164 |
Tari Gergely Róbert |
Email: tari.gergely.robert at abtk.hu Telefon: +36 1 224 6700/4166 |
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
A mesterséges intelligencia megjelenése többek között kihívást jelent a természetes (humán) intelligencia megértését illetően is. Ekképp nemcsak technikai-ergonómiai, hanem filozófiai értelemben sem érdemes a kétféle intelligenciát egymástól elszakítva, külön vizsgálni.
A mesterséges intelligencia kutatásában megjelenő elképzelések elméleti és történeti szempontú elemzése jól mutatja, hogy az emberi elméről alkotott kép meghatározó módon befolyásolja a mesterséges intelligencia megalkotására irányuló törekvéseket.
Célunk, minél több oldalról megvilágítani természetes és mesterséges intelligencia viszonyát, egymásra gyakorolt hatását és a kihívásokat, amelyekkel közös fejlődésük során szembesülünk.
1. oldal / 11