A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Márton Miklós
Mit bizonyít a Zombi érv?
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március  29. 16:00

Absztrakt:

Az utóbbi évtizedek talán legnépszerűbb és leghatásosabb antifizikalista, antiredukcionista érv-típusa az úgynevezett zombi-argumentum. Az érv alapvető szerkezete az alábbi egyszerű következtetésben ragadható meg:

P1           Ha zombik lehetségesek, akkor a fizikalizmus hamis.

P2           Zombik lehetségesek.

K             A fizikalizmus hamis

Az argumentum körüli kiterjedt szakirodalmi vita szinte kizárólag a második premissza érvényességét érinti: számos szubtilis gondolatmenettel találkozhatunk a zombik elgondolhatóságáról, az elgondolhatóság mibenlététről és a különböző lehetőség-felfogásokhoz fűződő viszonyáról. Előadásomban ezzel szemben az első premissza érvényességét kívánom kétségbe vonni. Igyekszem megmutatni, hogy akármilyen zombi-fogalommal dolgozzunk is, az első premissza nem feltétlenül lesz igaz. A különböző zombi-fogalmakat aszerint igyekszem elkülöníteni, hogy mely tulajdonságot tekintjük a hétköznapi emberek és a zombik közös tulajdonságának. Három jelöltet fogok megvizsgálni, jelesül a funkcionális szervezettség, a teljes fizikai felépítés és az alapvető mikrofizikai struktúra tulajdonságait. Az előadás célja annak bizonyítása, hogy bármelyik fenti tulajdonságot tekintjük is közösnek, a zombi-érv első premisszája vagy önellentmondásos, vagy hamis lesz; illetve egyes esetekben igazsága csak az érv triviális körkörössége árán tartható fenn.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Székely László
A kanti a priori és a nem eukleidészi geometriák
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március  22. 16:00

Az előadás rövid összefoglalója és az ajánlott irodalom itt olvasható.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Forgó András - Szijártó M. István
A politika kultúrtörténete és a mikrotörténelem
című beszélgetésére.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március 8. 16:00

Absztrakt:
A hetvenes évektől átalakuló történetírás két viszonylag új irányzataként jelentkezett a politikatörténet kultúrtörténeti fordulata és az olasz iskolából világméretű tendenciává növő mikrotörténelem. Ezek összefonódó bemutatása a 18. századi magyar rendiség alapkérdéseinek vizsgálata kapcsán történik meg, ahol ígéretes analitikus potenciáljukat a közeljövőben várhatóan ki fogják majd fejteni.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Tusor Péter
Miért nem tért vissza Pázmány a filozófiai, teológiai katedrára?
Beszélgetés 400 éves érseki kinevezésének új monográfiájáról.

című rendezvényére.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március 1. 16:30

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Komorjai László (ELTE BTK Filozófia Intézet)
A kontinuus és a diszkrét
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. február 23. 16:00

Absztrakt:
Az előadásban a folytonosságnak egy a tapasztalatfolyamra alkalmazható értelmét igyekszem elemezni. Eközben érintem a tapasztalatfolyam folytonosságának és a fogalom matematikailag is megragadható jelentésrétegeinek a kapcsolatát. Ezen felül megvizsgálom a fogalom és az egyes tapasztalati modalitások között adódó kontinuus átmenet viszonyát, és kitérek az ehhez kapcsolódó legfontosabb paradoxonra is. (szoritész, wang paradoxon)

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Tuboly Ádám Tamás (MTA BTK Filozófai Intézet)
A német ifjúsági mozgalomtól az Aufbauig: Hans Freyer, a Dilthey-iskola és a szellemi tárgyak
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. február 16. 16:00

Absztrakt:
Rudolf Carnap 1928-as Der logische Aufbau der Welt című műve a huszadik századi filozófia meghatározó munkája. A könyvet számos módon értelmezték már, a legújabb kutatások például kimondottan annak társadalmi, kulturális és filozófiatörténeti kontextusát igyekeztek kidomborítani. Előadásomban ezekhez a kutatásokhoz kapcsolódom, az Aufbau egy eddig kevésbé vizsgált oldalának rekonstrukciója révén. Az előadás központi témája az úgynevezett szellemi tárgyak [geistige Gegenstände] és amellett kívánok érvelni, hogy ezek a passzusok nem érthetőek meg anélkül, hogy ne tárnánk fel Carnap viszonyát Hans Freyerhez, a német szociológushoz. Carnap és Freyer élete 1930 előtt számos érdekes párhuzamot mutat (mindketten részt vettek a német ifjúsági mozgalomban [Jugendbewegung], olvasták és kommentálták egymás műveit), teoretikus oldalról pedig mindketten erőteljesen kötődtek az úgynevezett Dilthey-iskolához.