Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

BÉKÉS VERA

"...És fájdalommal szülöd..." a szülés-születés folyamatáról való mérvadó (autoritatív) tudás történeti változásai a zsidó-keresztény kultúrkörben"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. február 25., 16:00

Az előadás a termékenységhez, szüléshez-születéshez, az utódról való gondoskodáshoz kapcsolódó mérvadó - autoritatív - tudásunk természetét illetve, történeti változásait vizsgálja.

Az európai kultúra alapvetően két forrásból, a görög filozófiai és a zsidó-keresztény vallási hagyományból táplálkozik, ezért két nagyon jól ismert szöveg perinatális szempontú újraolvasása alapján igyekszem igazolni, hogy a napjaink szemléletében, az autoritatív (mérvadó) tudás zajló kívánatos változások számára a saját tabuk által sokszorosan elfedett kulturális gyökereinkkel való szembesülés legalább olyan tanulságos lehet, mint a perinatális antropológiai kutatások kezdeteit jellemző, érdeklődés az Európán kívüli kultúra hagyományai iránt. A saját kulturális gyökereinket olyan régi szövegek jelenítik meg, amelyek „perinatális olvasatban” sokat mondanak az egymással küzdő, majd egymásra rétegeződő mítoszokról és egymással vetélkedő süllyedésre ítélt illetve fel-feltámadó, s akár modern medikális szemléletben is felfedezhető ősi hagyományokról is.

Platón: Theaitétosz című dialógusa alapján azt rekonstruálom, hogy a görögök hogyan gondolkodtak szülésről, születésről, s hogy mit jelenhetett a görög poliszban bábának lenni. A perinatális szempontú vizsgálódás kiterjed Arisztotelész írásaira (Politika, Eudémoszi etika), és az ókori Spárta-beli eljárásokról szóló szövegekre (Plutarkhosz) különös tekintettel a „gyermekkitevés” szokásának a mai történeti kutatások alapján újraértelmezett intézményére is. Majd pedig az Ószövetségi szöveg belső – a bibliatudósok által is jól ismert inkonzisztenciáira rámutatva pedig a Teremtésmítosz olyan alternatív magyarázatával kísérletezem, amely a szülési fájdalomról való mély – máig ható - meggyőződés alapjait érinti.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

KOVÁCS GÁBOR

"Modernitáskoncepciók a két világháború közötti magyar nemzetkarakterológiákban"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. február 18., 16:00

Az előadás tárgya a két világháború magyar nemzetkarakterológiákban kirajzolódó modernitáskoncepció(k) sajátos szerkezete. A téma kibontásához szükséges azoknak a kontextusoknak legalább jelzésszerű felvázolása, melyekbe a korszak hazai nemzetkarakterológiája beágyazódik. A korabeli nemzetkarakterológiai irodalom – mind a magyar mind pedig a nemzetközi – szorosan kapcsolódik –a kultúrkritikai–modernitáskritikai attitűddel átitatott – ún. válságfilozófiához, amely nemigen választható el a német konzervatív forradalom diffúz, fogalmilag nehezen megragadható és intézményes formát sohasem öltő mozgalmától. A modernitás mint olyan válik itt problematikussá; az univerzálissal szembeállított egyedi, a nemzeti lényeg tűnik fel olyan kulcskategóriaként, mint ami alkalmas fogódzópontnak tűnik az általános válsághangulatban. A korszak magyar nemzetkarakterológiái vagy egy alternatív, harmadikutas modernitásban vélik megtalálni a kiutat a válságból, vagy pedig egy reszakralizált valóság képét rajzolják meg. A nemzetkarakterológiai problematika értelmezéséhez fontos támpontokkal szolgál a vereség kultúrájának Wolfgang Schivelbusch által bevezetett fogalma.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

SCHMAL DÁNIEL
"Descartes a testi emlékezetről"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. február 11., 16:00

Az emlékezet kérdése látszólag nem tartozik a descartes-i filozófia kitüntetett problémái közé. Ám ha összegyűjtjük azokat az elszórt megjegyzéseket, amelyek az életmű különböző pontjain érintik e témát, egy olyan gondkodó képe rajzolódik ki előttünk, akit nem annyira a "karteziánus dualizmus" metafizikája, mint inkább az "embodied mind" problémája édekel. Az előadás e fizikailag szituált, testi folyamatokra támaszkodó gondolkodás felől igyekszik megérteni a "res cogitans" működését, valamint az elme és az anyagi világ kapcsolatát.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

GUBA ÁGOSTON
"Pszichikus okság Plótinosznál"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. február 4., 16:00

Plótinosz metafizikájának legalapvetőbb tézise, hogy a valóság több, hierarchikus szintre oszlik, amelyek létezése nem önálló, hanem mindig az ontológiailag felettük álló szinttől függenek. Ugyanez az elv érvényesül a természetfilozófiájában is: a materiális dolgok létezése nem független, hanem a fizikai világot létrehozó és fenntartó Lélektől függ. De hogyan képes ez a magyarázati modell számot adni a természeti világban lejátszódó fizikai hatáselszenvedésekről? Előadásomban erre a problémára igyekszem reflektálni a látás kérdéséből kiindulva.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

MEZEI BALÁZS
"Kereszténység és filozófia"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. január 28., 16:00

Mezei Balázs előadásában arra vállalkozik, hogy a kereszténység és a kortárs filozófiai gondolkodás modelljeit áttekintse és értékelje. E modellek az egyes nyelvi és kulturális hagyományokhoz kapcsolódnak, mint amilyen a francia, a német, az angol vagy (önállóan nézve) az Egyesült Államok-beli. Külön kérdés, hogy létezik-e sajátos modell Kelet-Európában, s ha igen, mi ennek a lényegi tartalma. Ennek kapcsán az előadó külön nyomatékkal tér ki az "Auschwitz után"-tematikára.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

Carlos Eduardo Jordão Machado (Univ. Sao Paolo)
"Der Aufbau von Siegfried Kracauers "Die Angestellten"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. január 21., 14:00

Der Vortrag stellt eine Zusammenstellung von zwölf Essays dar, die in der Frankfurter Zeitung erschienen waren und danach sofort (1930) auch in Buchform herauskamen. In Berlin konnte Kracauer in die Welt der Angestellten eintauchen und sich dabei der unterschiedlichsten Quellen – von der soziologischen Literatur zum Thema bis hin zu Gewerkschafts- und Parteizeitungen – bedienen. Seine Analyse der Angestellten, sein Verständnis dieses neuen Typs Lohnarbeiter, d.h., dieser „neuen Mittelschicht“, sein Sein und sein (falsches) Bewusstsein ist Teil der Basis seiner eigenen Interpretation des Nazifaschismus, die Kracauer ab dem Beginn seines Paris-Exils (1933) entwickelt. Das Buch ist ein unerreichtes Beispiel dessen, was Benjamin die "Politisierung der Intelligenz" nannte.