A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kékesi Balázs

Szituáltság, konceptualizáció és fogalmi reprezentáció az embodied kognitív szemantikában

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A szituált kogníció tézise nélkülözhetetlen eleme a kogníció embodied (testesült) szemléletét meghatározó téziscsoportnak. E tézis már az 1980-as években, a mesterséges intelligencia kutatásban megfogalmazódott és nagy hatást tett a kogníció embodied szemléletének olyan neves apologétáira, mint Andy Clark, vagy az un. heideggeriánus kognitív tudomány területén, Michael Wheeler. Emellett a szituált kogníció tézisének fenomenológiai olvasata a Varela, Thompson és Rosch nevével fémjelzett enaktivizmus létrejöttében játszott meghatározó szerepet. A szituált kogníció működése, a közvetlen környezet testi, cselekvő, felfedező megismerése és a konceptualizáció összefüggéseire Lakoff és Johnson kognitív metafora elmélete világított rá. Ugyanakkor a szerzőpáros által képviselt konceptualizációs hipotézis átfogó teóriává csak az ezredforduló után, Lawrence W. Barsalou, szituált konceptualizáció elméletének integrálásával vált.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Láng Benedek (BME)

Titok, titkolózás és kriptográfia

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az elmúlt évtizedekben a titok mint társadalmi jelenség növekvő szakmai figyelem fókuszába került. A 90-es évek óta a kora újkor legjelesebb tudománytörténészei egymás után szenteltek monográfiákat és szerkesztett tanulmányköteteket a secrecy fogalmának. Bár a téma kutatása izgalmas publikációkhoz vezetett, ezek gyakran nem haladták meg a (diplomácia-, magánélet-, tudománytörténeti, stb.) esettanulmányok szintjét. A 2010-es évek eleje óta azonban egyfajta paradigmaváltás következik be ezen a dinamikusan növekvő tudományterületen.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Forgács Bálint (ELTE)

A testesültség mint a kogníció átfogó modelljének korlátai

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A testesült (embodied) kogníció elmélete bő két évtizede nem csak a nyelvfeldolgozás idegi beágyazottságának, de a magas szintű kogníciónak és agyműködésnek is nagyhatású modellje. Az elméletet alátámasztó kutatási eredmények azonban nem állnak erős lábakon, valóban perdöntő kísérletek és adatok nem kerültek nyilvánosságra. Először a testesültséggel kapcsolatos elméleti problémákat tekintem át, mint amilyen újszerűségének kérdése (pl. a képi gondolkodás szakállas vitája), a műveletek nélküli (asszociációalapú) agyműködés problematikussága, illetve az elmélet cáfolhatósága (pl. hipotézisek helyett gyakran axiómákat javasol).

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Sebastian Lutz (Uppsala University)

The Philosophy of Measurement Made Boring

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

I suggest that standardization of quantities is a pragmatically and vaguely distinguished special case of concept formation and that measurement is an inference from empirical results about a standardized quantity given some background assumptions (including laws of nature). The measurement debate is thus but a special case of the debates about concept formation and inference, and the logical empiricists’ positions on these topics can be immediately applied to it. Their positions provide straightforward solutions to alleged problems of conventionalism in the philosophy of measurement, for instance the influence of empirical results on standardization, different methods of measuring the same quantity, improvements of measurements and standardizations, and the roles of theoretical assumptions and of models in standardization and measurement.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt a következő Intézeti Szeminárium keretében

E. Szabó László (ELTE BTK), Gyenis Balázs (BTK FI), Márton Miklós (ELTE ÁJK) és Tőzsér János (BTK FI)

részvételével tartandó

Fizikalizmus-vitára.

A vita alapját képező gondolatok:

A kortárs filozófiai diskurzusban a fizikalizmus jellemzően elmefilozófiai kontextusban merül fel. A fizikalisták szerint mentális állapotainkat fizikai állapotaink határozzák meg – adva, ahogy ez utóbbiak vannak, az előbbiek nem lehetnek másképp. A fizikalizmus azonban nem pusztán elmefilozófiai álláspont, hanem a valóság természetéről szóló átfogó szubsztantív metafizikai tézis. E szerint: minden, ami létezik, fizikai. E látszólag egyszerű állítás számos kérdést felvet – azon felül, hogy igaz-e, vagy hamis. Mit jelent, hogy egy entitás fizikai? Mik a fő motivációi a fizikalista világkép melletti elköteleződésnek? Milyen entitások létezését kell igazolnia annak, aki cáfolni szeretné a fizikalizmust?

Új rendezvénysorozat indult a BTK Filozófiai Intézetben "Vendégségben az intézeti kutatócsoportoknál" címmel, melynek keretében az egyes kutatócsoportok tagjai egy-egy közös kérdésre felfűzve adnak betekintést kutatásaikba. A Modern Filozófia- és Eszmetörténet Kutatócsoport olyan kutatókat fog össze az intézet Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztályán belül, akik a 19-20. századi német és magyar nyelvű filozófia- és eszmetörténetet vizsgálják komplex filozófiatörténet-írói módszer alapján, interdiszciplináris kitekintéssel.