A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kertész Gergely

Ágencia az organizmusok világában és azon kívül

című intézeti előadására.

Mester Béla vendégelőadást tartott Kolozsváron az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet- Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának meghívására Pesszimista utópiák vagy disztópiák a 20. század magyar irodalmában (Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Szathmári Sándor) címmel.

A BTK Filozófiai Intézetének "Vendégségben az intézeti kutatócsoportoknál" című programsorozata keretében következő alkalommal az intézet új, “MTA Lendület Értékek és Tudomány” Kutatócsoportja mutatkozik be.

A BTK Filozófiai Intézetének Fizika Filozófiája kutatócsoportja szeretettel meghív mindenkit a

Physics Meets Philosophy 7: Conceptual Foundations of Relativity

című workshopjára.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kontler László (CEU)

Földrengés, felvilágosodás és világvége:

gondolatok az utolsó ítéletről, 1686-1756

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A 18. századi eszmetörténet kutatásában újabban érvényesül az a megközelítés, mely szerint a felvilágosodás az evilági boldogság kereséséről és lehetségességéről folytatott viták együttese, melyeknek résztvevőit kevéssé foglalkoztatja a másvilág gondolata. De mi köze – van-e köze – ennek az “evilág” végével kapcsolatos, az új tudomány és a természeti teológia berkeiben bőséggel tenyésző elképzelésekhez? Ez az esettanulmány egy tervezett, nagyobb lélegzetű kutatás első lépéseként olyan, a 18. század első felében keletkezett angol nyelvű világi és vallásos szövegekben keresi a választ, amelyek természeti katasztrófák, mindenekelőtt földrengések okait és következményeit taglalják.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Marosán Bence (BGE)

Önkonstitúció és megtestesülés

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadásban egy olyan, fenomenológiai megalapozású, lényegileg Husserl filozófiájából kiinduló projekt körvonalait, illetve egyes elemeit szeretném bemutatni, amelynek végső célja, hogy hozzájáruljon a tudatos, élményszerű, szubjektív tapasztalat mibenlétéről és eredetéről folytatott kortárs filozófiai és természettudományos vitákhoz, kutatásokhoz. A vállalkozás egyik fő célkitűzése, hogy segítsen választ találni arra a kérdésre, hogy az élővilág mely szintjén jelenik meg a tudatos, élményszerű tapasztalat (mindenekelőtt interoceptív és exteroceptív élmények, testi érzetek és érzékszervi tapasztalatok formájában), és miért.