A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Marosán Bence (BGE)

Önkonstitúció és megtestesülés

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadásban egy olyan, fenomenológiai megalapozású, lényegileg Husserl filozófiájából kiinduló projekt körvonalait, illetve egyes elemeit szeretném bemutatni, amelynek végső célja, hogy hozzájáruljon a tudatos, élményszerű, szubjektív tapasztalat mibenlétéről és eredetéről folytatott kortárs filozófiai és természettudományos vitákhoz, kutatásokhoz. A vállalkozás egyik fő célkitűzése, hogy segítsen választ találni arra a kérdésre, hogy az élővilág mely szintjén jelenik meg a tudatos, élményszerű tapasztalat (mindenekelőtt interoceptív és exteroceptív élmények, testi érzetek és érzékszervi tapasztalatok formájában), és miért.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Schwendtner Tibor (EKE BMK)

Filozófiatörténet – politika – életrajz

Heidegger életművének paradigmatikus értelmezési módjai

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás a Heidegger-kutatásban kialakult válságszituációra próbál reagálni. A válságot, vagy óvatosabban fogalmazva az új helyzetet – mint jól ismert – a filozófus gondolkodói naplóinak, továbbá levelezésének megjelentetése idézte elő. A politika, az élettörténet és a filozófiai munkásság kapcsolatának kérdése tolakodó módon előtérbe került, s ez a helyzet reflektív választ igényel. E válaszkísérlet reményeim szerint túlmutat e szituáció problematikáján, s a filozófiatörténet – politika – életrajz összefüggésének átgondolásához is hozzájárulhat.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kékesi Balázs

Szituáltság, konceptualizáció és fogalmi reprezentáció az embodied kognitív szemantikában

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A szituált kogníció tézise nélkülözhetetlen eleme a kogníció embodied (testesült) szemléletét meghatározó téziscsoportnak. E tézis már az 1980-as években, a mesterséges intelligencia kutatásban megfogalmazódott és nagy hatást tett a kogníció embodied szemléletének olyan neves apologétáira, mint Andy Clark, vagy az un. heideggeriánus kognitív tudomány területén, Michael Wheeler. Emellett a szituált kogníció tézisének fenomenológiai olvasata a Varela, Thompson és Rosch nevével fémjelzett enaktivizmus létrejöttében játszott meghatározó szerepet. A szituált kogníció működése, a közvetlen környezet testi, cselekvő, felfedező megismerése és a konceptualizáció összefüggéseire Lakoff és Johnson kognitív metafora elmélete világított rá. Ugyanakkor a szerzőpáros által képviselt konceptualizációs hipotézis átfogó teóriává csak az ezredforduló után, Lawrence W. Barsalou, szituált konceptualizáció elméletének integrálásával vált.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Láng Benedek (BME)

Titok, titkolózás és kriptográfia

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az elmúlt évtizedekben a titok mint társadalmi jelenség növekvő szakmai figyelem fókuszába került. A 90-es évek óta a kora újkor legjelesebb tudománytörténészei egymás után szenteltek monográfiákat és szerkesztett tanulmányköteteket a secrecy fogalmának. Bár a téma kutatása izgalmas publikációkhoz vezetett, ezek gyakran nem haladták meg a (diplomácia-, magánélet-, tudománytörténeti, stb.) esettanulmányok szintjét. A 2010-es évek eleje óta azonban egyfajta paradigmaváltás következik be ezen a dinamikusan növekvő tudományterületen.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Forgács Bálint (ELTE)

A testesültség mint a kogníció átfogó modelljének korlátai

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A testesült (embodied) kogníció elmélete bő két évtizede nem csak a nyelvfeldolgozás idegi beágyazottságának, de a magas szintű kogníciónak és agyműködésnek is nagyhatású modellje. Az elméletet alátámasztó kutatási eredmények azonban nem állnak erős lábakon, valóban perdöntő kísérletek és adatok nem kerültek nyilvánosságra. Először a testesültséggel kapcsolatos elméleti problémákat tekintem át, mint amilyen újszerűségének kérdése (pl. a képi gondolkodás szakállas vitája), a műveletek nélküli (asszociációalapú) agyműködés problematikussága, illetve az elmélet cáfolhatósága (pl. hipotézisek helyett gyakran axiómákat javasol).

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Sebastian Lutz (Uppsala University)

The Philosophy of Measurement Made Boring

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

I suggest that standardization of quantities is a pragmatically and vaguely distinguished special case of concept formation and that measurement is an inference from empirical results about a standardized quantity given some background assumptions (including laws of nature). The measurement debate is thus but a special case of the debates about concept formation and inference, and the logical empiricists’ positions on these topics can be immediately applied to it. Their positions provide straightforward solutions to alleged problems of conventionalism in the philosophy of measurement, for instance the influence of empirical results on standardization, different methods of measuring the same quantity, improvements of measurements and standardizations, and the roles of theoretical assumptions and of models in standardization and measurement.