A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kontler László (CEU)

Földrengés, felvilágosodás és világvége:

gondolatok az utolsó ítéletről, 1686-1756

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A 18. századi eszmetörténet kutatásában újabban érvényesül az a megközelítés, mely szerint a felvilágosodás az evilági boldogság kereséséről és lehetségességéről folytatott viták együttese, melyeknek résztvevőit kevéssé foglalkoztatja a másvilág gondolata. De mi köze – van-e köze – ennek az “evilág” végével kapcsolatos, az új tudomány és a természeti teológia berkeiben bőséggel tenyésző elképzelésekhez? Ez az esettanulmány egy tervezett, nagyobb lélegzetű kutatás első lépéseként olyan, a 18. század első felében keletkezett angol nyelvű világi és vallásos szövegekben keresi a választ, amelyek természeti katasztrófák, mindenekelőtt földrengések okait és következményeit taglalják.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Marosán Bence (BGE)

Önkonstitúció és megtestesülés

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadásban egy olyan, fenomenológiai megalapozású, lényegileg Husserl filozófiájából kiinduló projekt körvonalait, illetve egyes elemeit szeretném bemutatni, amelynek végső célja, hogy hozzájáruljon a tudatos, élményszerű, szubjektív tapasztalat mibenlétéről és eredetéről folytatott kortárs filozófiai és természettudományos vitákhoz, kutatásokhoz. A vállalkozás egyik fő célkitűzése, hogy segítsen választ találni arra a kérdésre, hogy az élővilág mely szintjén jelenik meg a tudatos, élményszerű tapasztalat (mindenekelőtt interoceptív és exteroceptív élmények, testi érzetek és érzékszervi tapasztalatok formájában), és miért.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Schwendtner Tibor (EKE BMK)

Filozófiatörténet – politika – életrajz

Heidegger életművének paradigmatikus értelmezési módjai

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás a Heidegger-kutatásban kialakult válságszituációra próbál reagálni. A válságot, vagy óvatosabban fogalmazva az új helyzetet – mint jól ismert – a filozófus gondolkodói naplóinak, továbbá levelezésének megjelentetése idézte elő. A politika, az élettörténet és a filozófiai munkásság kapcsolatának kérdése tolakodó módon előtérbe került, s ez a helyzet reflektív választ igényel. E válaszkísérlet reményeim szerint túlmutat e szituáció problematikáján, s a filozófiatörténet – politika – életrajz összefüggésének átgondolásához is hozzájárulhat.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kékesi Balázs

Szituáltság, konceptualizáció és fogalmi reprezentáció az embodied kognitív szemantikában

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A szituált kogníció tézise nélkülözhetetlen eleme a kogníció embodied (testesült) szemléletét meghatározó téziscsoportnak. E tézis már az 1980-as években, a mesterséges intelligencia kutatásban megfogalmazódott és nagy hatást tett a kogníció embodied szemléletének olyan neves apologétáira, mint Andy Clark, vagy az un. heideggeriánus kognitív tudomány területén, Michael Wheeler. Emellett a szituált kogníció tézisének fenomenológiai olvasata a Varela, Thompson és Rosch nevével fémjelzett enaktivizmus létrejöttében játszott meghatározó szerepet. A szituált kogníció működése, a közvetlen környezet testi, cselekvő, felfedező megismerése és a konceptualizáció összefüggéseire Lakoff és Johnson kognitív metafora elmélete világított rá. Ugyanakkor a szerzőpáros által képviselt konceptualizációs hipotézis átfogó teóriává csak az ezredforduló után, Lawrence W. Barsalou, szituált konceptualizáció elméletének integrálásával vált.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Láng Benedek (BME)

Titok, titkolózás és kriptográfia

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az elmúlt évtizedekben a titok mint társadalmi jelenség növekvő szakmai figyelem fókuszába került. A 90-es évek óta a kora újkor legjelesebb tudománytörténészei egymás után szenteltek monográfiákat és szerkesztett tanulmányköteteket a secrecy fogalmának. Bár a téma kutatása izgalmas publikációkhoz vezetett, ezek gyakran nem haladták meg a (diplomácia-, magánélet-, tudománytörténeti, stb.) esettanulmányok szintjét. A 2010-es évek eleje óta azonban egyfajta paradigmaváltás következik be ezen a dinamikusan növekvő tudományterületen.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Forgács Bálint (ELTE)

A testesültség mint a kogníció átfogó modelljének korlátai

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A testesült (embodied) kogníció elmélete bő két évtizede nem csak a nyelvfeldolgozás idegi beágyazottságának, de a magas szintű kogníciónak és agyműködésnek is nagyhatású modellje. Az elméletet alátámasztó kutatási eredmények azonban nem állnak erős lábakon, valóban perdöntő kísérletek és adatok nem kerültek nyilvánosságra. Először a testesültséggel kapcsolatos elméleti problémákat tekintem át, mint amilyen újszerűségének kérdése (pl. a képi gondolkodás szakállas vitája), a műveletek nélküli (asszociációalapú) agyműködés problematikussága, illetve az elmélet cáfolhatósága (pl. hipotézisek helyett gyakran axiómákat javasol).